1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Petri Pál
350 közigazgatási, igazságügyi ós véderöbizefctságaak. TöW> nagyobb beszedet mondott a bizottságokban az 1920. I. t-c. tárgyalásánál, továbbá a kormányzói hatáskör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtokreformnál. Szűkebb hazájában, a Jászságban, gazdasági, kulturális, társadalmi és szociálisi ügyekben vesz tevékeny réseit. Tagja a debreceni mezőgazdasági kamarának, a Magyar Országos Véderő Egyesületnek, alapitó tagja a Turáni Társaság-nak, 1910 óta községi képviselőtestületi tag. Jászapáti és Jászszentandrás községekben, törvényhatósági bizottság tagja Jászoiagykunszolnok vármegyének. A Jászság alsójárási mezőgazdasági bizottságának elnöke, Keresztény kisgazda, földmives és polgári párti programmal választotta most meg Jászapáti másodízben is képviselőjének a választók több mint ötven százalékának ajánlásával 1922 szavazattal Tóth Andor fpkiv. ell.) 340 és Nagy Endre (kp.) 378 szavazatával szemben. A nemzetgyűlésen közjogi, közigazgatási és közgazdasági kérdésekkel kivan foglalkozni. A közigazgatási és vederöbizottság tagja. Dr. Petri Pál (Nádudvar, kp.) 1881-ben Budapesten született. Fia néhai Petri Elek református püspöknek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkára. Középiskoláit a budapesti református főgimnáziumban végezte, a jogot a budapesti tudományegyetemen hallgatta. Jogi tanulmányait Berlinben és Lausannebara egészitette ki ós azután vizsgáit kitüntetéssel létévé, a külföldi jogélet tanulmányozására Parisba és Londonba ment. Bejárta Ausztriát, Svájcot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot és Angliát. Eközben a német, framcia és angol nyelvben kiképezte magát s igy módjaiban volt a küliföld különböző városaiban előadásokat tartani hazánk viszonyairól. 1904 tavaszán Tisza István gróf meghívta a miniszterelnökség tisztikarába. Ettől kezdve a világháború kitöréséig a miniszterelnökségen dolgozott, hol a legfontosabb külügyi ési egyházi kérdésekkel foglalkozott ós szervezte az* idegenben élő magyarság védelmét. A világháború kitörésévei a harctérre ment, honnan másfél év múlva be-