1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Perlaky György

347 kommunista szovjetparlament tagjai akkor is a par­lament tanácskozó termében ültek és egy szavuk/ sem volt az ellen, hogy ugyanakkor a parlament pincéjében az ösz­szefogdosott polgárokat válogatott kínzásokkal öldösték halomra. Perlaky György. Pécsvárad, kp.) 1885-ben született a báránya varmegyei Szászváron. Rom. katb., nős, királyi mérnök. Édesatyja szűcsmester volt. Elemi- és középiskoláit Pécsett végezte, a budapesti királyi József műegyetemen pedig 1906-ban mérnöki ok­levelet nyert. Tanulmányainak kiegészítése céljából Ausz­triában és Németországban járt. Mérnöki oklevelén kívül birtokrendezö jogosítványa is van. A háború kitöréséig az Országos Földmérés pécsi felügyelőségénél anémökl volt, 1914-ben bevonult és több mint három évet töltött a fronton. Mit tartalékos főhadnagyot a második Isonzó offenzívában a hadiékitményes III. osztályú katonai ér­demkereszttel a kardokkal, 1916 márciusában a kardok­kal diszitett bronz Signum Laudis-szal, a kilencedik Isonzó offenzívában a kardokkal diszitett ezüst Signum Laudis-szal tüntették ki. A Károly csapatkeresztnek, a se­besülési éremnek és a jubileumi emlékéremnek is tulaj­donosa. A forradalom kitörése után visszatérve a front­ról, ismét elfoglalta régi állását. 1919 márciusában a szeírb megszáiló csapatok parancsnoksága szerbellenes maga­tartása miatt megfosztotta állásától. Kettőzött erővel toborozta a baranyai polgárőrséget, a szerb meg­szállás elleni küzdelemben azonban továbbra is részt­vett, ami miatt 1919 szeptemberében Pécsről menekülnie kellett. Családjának rendkívül sok kellemetlensége volt emiatt. A szerbek családjai rendőri felügyelet alatt tar­tották, feleségét pedig le is tartóztatták. Mint piropagan­datiszt résztvett a nemzeti hadsereg megszervezésében is. Tevékeny részt vett társadalmi egyesületek ala­kításában. Több felolvasást tartott az agrárszocia­lizmusról és számos gazdasági és szociális szakcik­ket irt a baranyai magyar és német lapokba. A Délma­gyarországi Köszéabánya Részvénytársaság igazgatósági tagja, a Baranyaváimegyei Gazdasági Egyesület, a pécsi kaszinó, a pécsi katholikus kör és több kisebb szövetke-

Next

/
Thumbnails
Contents