1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - őrgróf Pallavicini György

339 amelynek alapján a Petőfi-Társaság 1909-ben rendes tag­jai sorába választotta, de már a következő évben a Petőfi­Társaság titkára és a Petőfi-*Múzeum igazgatója lett. Iro­dalmi munkái közül a fentieken kívül könyvalakban is megjelentek: Legény avatás című elbeszéléskötete, Fiam­hoz című verskötete, Madame Napóleon (társadalmi re­gény) , Asszonyok rágalmazója (elbeszéléskötet), Éjszaka (történelmi regény), Sok asszony egy férfi (regény), A botond ember legendája (regény), Hős diákok (ifjúsági színmű). A színműirodalom terén is jelentős sikereket ért el. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján rendezett országos ünnepségeket Kossuth című történelmi drámájával nyitották meg. Ezenkívül a Nemzeti Színház színpadán került bemutatásra a Tévelygő lelkek című drámai erkölcsrajza, a Forradalmár című társadalmi drá­mája és Egy karrier története című szatirikus vígjátéka. Legutóbb beválasztották a főváros törvényhatósági bizott­ságába. A nemzetgyűlési választások alkalmával Monor kerülete küldte be a nemzetgyűlésbe a Nemzeti Demokrata párt programmjával. Ellenjelöltjei voltak: Rubinek István (Kormánypárt) és Herodek István (Kormánypárt), Kársa Örs dr. (Keresztény Szociáldemokrata párt), Szabó Ferenc (Keresztény Földmíves és Polgári Párt), Fabinyi Lili (pártonkívüli) és Koltai Sándor dr. (Független Kis­gazda- és Polgári Párt). Az uj nemzetgyűlésen főként kulturális kérdésekkel kíván foglalkozni. Tagja a könyv­tári bizottságnak. Mandátumát megpeticionálták. őrgróf Pallavicini György (Dombóvár, ker. ell.) 1881-ben született Budapesten, róm. kath., nős, föld­birtokos, v. b. t. t., kamarás. Néhai Pallavicini Ede őrgróf, főrendiházi tag ós székhelyi Majláth Adél palota- és csil­lagkeresztes hölgy fia. Középiskolai tanulmányait a buda­pesti II. kerületi kir. kath. egyetemi főgimnáziumban vé­gezte, főiskolai tanulmányait pedig a budapesti tudomány­egyetemen folytatta, ahol államtudományi államvizsgát tett. Önkóntesi évét a 9. huszárezrednél szolgálta. Katonai szolgálata után 1903-ban Somogy vármegye tiszteletbeli szolgabírájává választották. 1904 óta Somogy vármegye törvényhatósági bizottsági tagja.- 1905-ben a Fehérváry­kormány hivatalbalépése után tiszteletbeli szolgabírói ál­22*

Next

/
Thumbnails
Contents