1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Nagy János dr.

330 ellen, a forradalom kitörése azonban megakadályozta ezeknek a fegyelmi ügyeknek végérvényes befejezését. A forradalom elmozdította helyéről Gulácsv alispánt és ekkor Nagy Ernőt bízták meg az alispáni hivatal vezetésével. Nagy Ernő eltávolitatta a hivatalból azokat a tisztviselőket, akik ellene a fegyelmi vizsgálatot lefolytatták és elfoglalta az alispáni hivatalt. A kommün egy ideig meghagyta a helyén s a bolsevisták csak akkor mozdították el, amikor a románok visszavonulása után a vörös csapatok újra bevonultak Beregszászba. Ekkor el is fogták és Budapestre hozták, de míg a vármegye többi elfogott tisztviselőit 8—15 évi fegyházra ítélte a forradalmi törvényszék, addig Nagy Ernőt Corvin Klein Ottó igazolása alapián azonnal szabadlábra helyezték. Amikor a csehek a románok kivonulása után Bereg vármegyét is megszállották, Nagy Ernő ismét elfoglalta az alispáni széket, mint a csehek által Bereg vármegye területére kinevezett podzsupán. A csehekkel is meggyült azonban a baja, mert vonakodott a podzsupáni hivatallal Munkácsra menni és ezért internálták is. A Rassay vezetése alatt álló füg' getlenségi kisgazda és polgári párt programmjával választották meg a vásárosnaményi kerületben Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszterrel szemben. Ezt a mandátumát azonban a választók petícióval támadták meg. Fellépett a beregszászi csonka kerületben is, de a választási kampány alatt olyan óriási izgatás folyt a kerületben és annyi szabálytalanság történt a választás alkalmával, hogy az első választási eljárást fel kellett függeszteni, a második választás alkalmával pedig az izgatások miatt a választás vezetöséere is lemondott. A harmadik választás alkalmával, amelyet augusztus hó 27-én tartottak meg, Zsirkay János pártonkívüli keresztényszocialista nagy többséggel legyőzte. Nagy János dr. (Efjer, kp.) 1877-ben született Egerben. Róm. kath., az egri érseki lyceum és theológia tanára. Atyja iparos volt. Az elemi és középiskoláit Egerben, az egyetem theológiai fakultását Budapesten végezte. Itt avatták theológiai doktorira. Előbb káplán volt Dévaványán, majd Szolnokon, honnan Egerbe nevezték ki hittanárcsk. 1907 óta egri