1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - erzsébetvárosi Lukács György dr.

315 1901-ben Hódmezővásárhely főispánjává nevezték ki. Ebben a minőségben fögondja volt az agrárszocialista mozgalmak által feldúlt viszonyok rendezése. Békésvár­megye több községében tejszövetkezeteket, Békésen ken­deráztató-telepet létesített. Orosházán, Gyulán és Hódme­zővásárhelyen ipari kiállításokat rendezett. Az ö nevéhez fűződik a vidéken páratlanul álló békésgyulai közkórház fejlesztése, a gyulai főgimnázium, polgári iskolák, állami gyermekmenhely stb. létesítése. Gyulán megalakította a Színművészeiét pártoló egyesületet, Hódmezővásárhelyen pedig egy külön Szanatóriumegyesületet alakított. A ket­tős főispáni méltóságot 1905 június 18-áig viselte, amikor vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Mint kultuszminiszter, a magyar nyelv intenzívebb tanítása kö­rül szerzett érdemeket. Egyszerűsítette az érettségi vizs­gát, kodifikáltatta a baptista felekezet elismerését, elren­delte, hogy az iskolákban tanítsák a tuberkulózis elleni védekezés módjait és világosítsák fel a fiatalságot az al­kohol káros hatásairól. Megszerezte az állam számára a „Ráth György Múzeum"-ot, kész javaslatokat hagyott hátra az egységes jogosítású középiskoláról, a népiskolai törvény revíziójáról, a ta'nítóképesítésröl, az egyetemről, az alapítványok jogviszonyairól stb. Miniszteri állásáról az országgyűlésnek 1906 február 18-án történt feloszlatá­sakor mondott le. Nagyobb értekezéseket írt az állami anyakön^vvezetésröl, a municipiumokról, a választójog­ról; a Budapesti Szemlé-hen a községi rendszerekről, a Közgazdasági Szemlé-ben az agrárszocializmusról, a Jogtudományi Közlöny-ben az Amerikai Unió alkotmá­nyáról, az egyházpolitikai törvényekről, az angol parla­menti eljárásról. Munkatársa volt a Magyar Közigazga­tás című szaklapnak, továbbá a Monarchia című külügyi közlönyt valamint a Nemzetvédelem című folyóiratot is szerkesztette. Tagja Békésvármegye törvényhatósági bi­zottságának, régebben pedig tagja volt Gyula város kép­viselőtestületének is. Immár két évtized óta fáradhatatlan munkásságot fejt ki a tüdövész elleni küzdelem terén, mint a „József királyi herceg Szanatórium Egyesület" el­nöke. Gyulán a Lugos-erdöben, Debrecenben a Nagy-er­dőben szanatóriumot létesített a tüdőbetegek számára és tizennégy tüdöbeteggondozót állított fel az ország külön­böző részeiben. Elnöke ,,A Gyermekért" című országos

Next

/
Thumbnails
Contents