1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - szepesbélai báró Lers Vilmos dr.

308 radajom. Hazament Atradra és elfoglalta régi állását. A románok azonban a hűségeskü megtagadása miatt 1921 júniusában repatriálták. Ekkor Budapestre jött, ahol a Máv. igazgatóságánál kapott beosztást. Igen sok vasúti és szocialógiai szakcikket irt a vidéki lapokba és szakfolyóiratokba. Tagi a a Bácsbodrogvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Katholikus Népszövetség-nek, választmányi tagja a Vasutas Fogyasztási Szövetkezet-nek, az Aradi Katholikus Kör-nek stb. 1921-ben az időközi választásokon Regöcén megválasztották képviselőnek a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Tagja volt a gazdasági és vízügyi bizottságnak. Most is Regöcén választották meg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Brnst-féle többségi pártjának programmjával 2551 választó ajánlása alapján 3620 szavazattal, 1811 abszolút szótöbbséggel dr Rácz Vilmossal (kormánypárti) és dr Boróczy Imre keresztény nemzeti földmives és polgári pártival szemben. Aa uj nemzetgyűlésen közlekedési, gazdasági és közoktatásügyi kérdésekkel kivan foglalkozni. A közlekedésügyi és igazságügyi bizottság tagja. szcpesbélai báró Lers Vilmos dr. (Baja, kp.) 1869-ben született Budapesten. Nős, ág. ev., egyetemi tanár, nyugalmazott külügyi államtitkár, v. b. t. t. Atyja a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium főmérnöke volt. Az elemi iskolát Budán, a középiskolát a budapesti II. kerületi egyetemi katholikus főgimnáziumban végezte. A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem jog- ós állam tudományi fakultásán doktori diplomát szerzett. 1891-ben Baross Gábor a kereskedelemügyi minisztériumiba segédfogalmazóvá nevezte ki és itt fokozatos haladással tizenhét év alatt elérte az államtitkárságot. Hat éven keresztüli a kereskedelmi' minisztérium adminisztrativ államtitkára (volt. 1904-ben az egyetemen a nemzetközi Jjog rendkívüli tanára lett, 1915-ben a budapesti közgazdasági fakultás gazdaságpolitikai szakelőadója, 1921 óta pedig címzetes nyilvános rendkívüli tanár ugy a nemzetközi jog, mint a külgazdaságpolitikai tanszéken. Több könyvet adott ki ós számos értekezése, valamint publicisztikai dolgozata jelent meg a különböző sEaüöfolyóiratok&an. a nemzetközi magánjog, a gazdaság, a vám-