1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - tolcsvai báró Korányi Frigyes dr.

300 szövetkezeti hálózatot és vezetése alatt az OKH. saját tökéje tizenkétmillióról százhatvanmillióra emelkedett fel. A háború alatt a kormány megbízásából Nagybecskereken egy kukoricaolajgyárat létesített, amely 1918-ban az ország növény- és ételolajtermelésének felét szolgáltatta. Az állami hitelügynek és az ország közélelmezésének a háború alatt történt előmozdításáért a Lipótrend lovagkeresztjével és a hadi polgári érdemkereszttel tüntették ki. 1919-ig az OKH. élén állt. 1918 októberében tevékeny résztvett a forradalom ellen alakult Nemzetvédelmi Szövetség szervezésében, amiért a bosevisták üldözőbe vették és elfogatóparancsot is adtak ki ellene. Ennek dacára a kommün alatt is a fővárosban tartózkodott anélkül, hogy a terroristák megtalálták volna. A kommün leverése után, 1919 szeptember 13-án, pénzügyminiszter lett és az országos pénzügyek élén állt 1920 szeptember 16-ig. Ez idő alatt átmenetileg a kereskedelmi minisztérium ügyeit i? vezette. Mint pénzügyminiszter újjászervezte a forradalmak által teljesen szétrombolt pénzügyeket, rendbeszedte az összes állami bevételi ágakat és jövedékeket, végrehajtotta a pénzlebélyegzést, előkészítette az államjegyek kibocsátását és biztosította a földgáz- és petroleumtelepek feltárását. A pénzügyminiszteri tárcáról való lemondását azért terjesztette elő, mert Ereky Károly egy határozati javaslatát, amelyet ö nem helyeselt, a nemzetgyűlés elfogadta. Ekkor került a pénzügyminisztérium élére Hegedűs Lóránt. 1921-ben elnöke lett az ,,Országos Központi Hitelszövetkezet"-nek és a ,,Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetó"-nek, alelnöke a „Magyar Szövetkezetek Szövetségó"-nek, igazgató választmányi tagja a ,, Magyar Gazdaszövetségének, az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületinek, a „Közgazdasági Társaság"-nak, a „Jogászegyesület"-nek, a „Falu Szövetséginek, a „Külügyi Társaságinak ós a „Szegénysorsú Tüdöszanatórium Egyesületinek; elnöke a „Magyar-Amerikai Kamárá"-nak, tagja az „Országos pénzügyi tanács"-nak. A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom szinte létét köszönheti Korányinak, aki a központi vezetés céltudatos irányításával számtalan hitelszövetkezet létestilését segítette elő. A szövetkezeti mozgalom érdekében számos tudományos szakcikiket írt különböző gazdásági szakfolyóiratba és nagyobb lápokba. Elvont gazdasági tudományos érteke-