1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Jászai Samu - reventlaui báró Kaas Albert

286 Jászai Samu (Budapest HL, szoc.-dem.) 1859-ben született a nógrádmegyei Szécsényben. Izraelita, nős, magánhivatalnok, a szakszervezeti tanács elnöke, a Szakszervezeti Értesítő szerkesztője. Iskolái elvégzése után a betűszedő mesterséget tanulta ki s már az 1880. évi nyomdászmozgalomban résztvett. Nagy tevékenységet fejtett ki a szociáldemokrata mozgalom terén s már 1890-ben a szociáldemokraták pártkongresszusán^ mint a szakszerveti kérdések előadója szerepelt. Ugyanebben az időben szerkesztője volt a Kőfaragó, később az Asztalosok Szaklapja és a Szabók Szaklapja című lapoknak. A magyarországi szakszervezeti tanács 1903ban titkárává választotta. Mint a Szakszervezeti Értesítő szerkesztője szakszervezeti statisztikát is készített. A kommün alatt tagja volt a szovjetparlamentnek. Mint a szociáldemokratapárt kiküldötte részt vett 1922-ben Rómában a nemzetközi szakszervezeti kongresszuson s ugyanebben az évben amsterdami nemzetközi szakszervezeti szövetségbe is felvették. A mostani nemzetgyűlésbe a budapesti III. lajstromos választókerület küldte be a szociáldemokratapárt programmja alapján. A munkásügyi bizottság tagja. reventiaui báró Kaas Albert (Gödöllő, kp.) 1885-ben született Budapesten. Ág. evang., nős, földbirtokos. Fia néhai Kaas Ivor bárónak, ki a magyar publicisztika egyik legkiválóbb művelője, egyben az ellenzéki sajtó egyik legharciasabb és legélesebb tollú cikkírója volt. Középiskoláit Budapesten a piaristagimnáziumban végezte, majd természettudományi és filozófiai stúdiumokat folytatott a budapesti tudományegyetemen, később átiratkozott a jogi karra, melynek elvégeztével jogi- és államtudományi doktorrá avatták. A jogi tudmányos irodalom egyik szorgalmas munkása. Több kisebb jogtudományi értekezésen kívül A szuverenitás és Ausztria-Magyarország viszonya, címmel nagyobb tanulmányt írt, mely a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg. Jelenleg igen élénk publicisztikai tevékenységet fejt ki és sok vezércikke jelent meg a Szózat hasábjain. 1910-től 1922-ig Bereg vármegye, 1922-től Pestvármegye törvényhatósági bizottsági tagja.