1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Huszár Károly

278 támogató egyesült pártnak, de később a disszidensekhez, majd Andrássy Gyula gróf pártjához csatlakozott. Tagja volt a földmívelésügyi, mentelmi és összeférhetlenségi bizottságnak. Nagyobb beszédet mondott az ingatlan vagyonváltságnál, a költségvetési vitánál és néhai Károly király második visszatérési kísérlete után a mentelmi vitánál. Most is a rétsági kerület választotta meg a Keresztény Nemzeti, Földmíves és Polgáripárt programmjával, 4000 választó ajánlása alapján több, mint 5000 szavazatta], 252 szótöbbséggel Mikszáth Kálmánnal (kp.) szemben. Az új nemzetgyűlésen általános politikai és szociális kérdésekkel kíván foglalkozni. A földmívelésügyi bizottság tagja. Mandátumát megpeticionálták. Huszár Károly (Sárvár, kt.) 1882-ben az alsóausztriai Nussdorfban született. Római kath., hírlapíró, nyűg. miniszterelnök. Atyja kovácsmester volt. Iskoláit Ischlben és Szatmáron végezte, majd tanítói oklevelet szerzett. Az esztergommegyei Bajnán volt tanító, azután a Néppárt című lap szerkesztője lett. Egyik megindítója volt a magyarországi keresztényszocialista mozgalmaknak; ő szervezte a keresztényszocialisták legtöbb vidéki egyesületét és résztvett a Katholikus Népszövetség megalakításában mint központi szervező titkár. Munkatársa volt az Uj Zap-nak, az Alkotmány-nak és az Igaz Szó-nak. Húsz éven át felelős szerkesztője volt a Népújság című politikai hetilapnak. 1906-ban jelölték a szakcsi kerületben, de 200 szavazattal kisebbségben maradt a függetlenségi párt jelöltjével szemben. Az 1910-i általános választások alkalmával a sárvári kerületben három ellenjelölt ellenében néppárti programmal megválasztották. A parlamentben főképen szociális kérdésekkel foglalkozott. A háborús országgyűlésen főleg a katonák választójogáért, a hadikárosultak, rokkantak, özvegyek és árvák érdekében s a hadseregszállítási visszaélések ellen küzdött, de élénken résztvett a gazdasági, kulturális és alkotmányjogi vitákban is. Az összeomlás előtt néhány nappal Hadik János gróf felkérte a kultusztárca betöltésére. Állásának elfoglalásában azonban a forradalom kitörése megakadályozta. Nagy része van abban, hogy a Károlyi-érában átalakították a régi néppártot keresztényszocialista párttá. A proletár-