1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - dr. Hébelt Ede

270 az ipari szabványosító bizottságnak és, évtizedek óta előadója, majd elnöke a Mérnök- és Építészegyesület bányászati szakosztályának. A múlt nemzetgyűlésen, melybe a sajószentpéteri kerület küldte kereszténypárt', programmal, előadója volt a földgáz- és petróleumszerződésnek, a bányászati vonatkozású javaslatoknak és a szabadalmi bíróságok novellájának. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Párt tagja volt s amikor az felbomlott, bennmaradt a Kisgazda és Földmívespártban. Több beszédet mondott az indemnitási javaslatok alkalmával. Most is Í sajószentpéteri kerület választotta meg, mint a Keresztény Kisgazda, Földiníves és Polgári Párt hivatalos jelöltjét 6123 szavazattal 1443 abszolút szótöbbséggel Kruppa Rezsővel (szociáldemokrata) szemben. Az új nemzetgyűlésen közgazdasági problémákkal, különösen a mérnöki vonatkozású kérdésekkel kíván foglalkozni. dr. Hébelt Ede (Sopron, szoc.-dem.) 1879-ben született Budapesten. Ág. ev., nőtlen, ügyvéd, a szociáldemokrata párt jogtanácsosa. Tanulmányai elvégzése után Budapesten ügyvédi irodát nyitott s mindjárt ügyvédségének elején a jogvédő egyesület ügyészévé választották. Ezután külföldi tanulmányutat tett Németországban, Angliában és Svájcban. 1908-ban az eperjesi ágostai evangélikus Thököly-kollégium jogtanára lett, majd 1915-ben magántanárrá választották a kolozsvári egyetemen. Tanulmányok a jogügylet-ről cím alatt nagyobb jogi művet is adott ki. 1918-ban közvetlenül a forradalmat követő hetekben, amikor a csehek a Felvidéket és Eperjest is megszállották, a forradalmi láz őt is magával ragadta és otthagyva az eperjesi jogakadémiát, a Károlyi-kormány idején a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a diákügyi miniszteri biztos mellett vállalt állást. A kummunizmus alatt az országos diákotthon biztosa volt s egyben tanára volt a munkásegyetemnek. A kommün bukása után forradalmi magatartása miatt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból elbocsájtották. 1921-ben államellenes izgatás miatt — vasúti kocsiban többek jelenlétében helyeselte a Felvidéknek a csehekhez való csatolását — rendőri felügyelet alá is helyezték. A nemzetgyűlésbe