1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - ruttkai Erődi-Harrach Béla dr.
234 és Skóciát. 1903-ban tanulmányainak elvégzése után Kolozsvárott pénzügyi fogalmazónak nevezték ki. 1904ben a kolozsvári kereskedelmi főiskola közgazdaságtani és szociálpolitikai tanszékének rendkívüli, egy évre rá pedig rendes tanára lett. 1906-ban és 1907-ben a kormány külföldi tanulmányútra küldötte. 1910-ben gróf Zichy Jánostól, akkori kultuszminisztertől megbízást kapott az újpesti főiskolai szociális telep szervezésére, amely munkálattal 1912-ben készült el. A főiskolai szociális telep igazgatója lett és ezen állásában megmaradt 1919-ig, amikor a bolsevisták állásától felfüggesztették. Közben azonban 1917-ben a gazdasági egyesületek megbízásából nagyobb tanulmányt írt a közgazdasági tudományok egyetemi oktatásáról, minek folytán gróf Zichy János kultuszminiszter berendelte a kultuszminisztériumba és megbízta a műegyetemi közgazdasági szakosztály megszervezésének előmunkálataival. Ezzel öt hónap alatt készült el, mire 1918-ban felterjesztették műegyetemi tanári kinevezésre. A kinevezés azonban a közben kitört forradalmak miatt elmaradt. A kommunizmus alatt ellenforradalmi magatartása miatt a terroristák elfogták és előbb a Markó-utcai fogházba, majd a gyűjtőfogházba zárták és csak a holland konzul intervenciójára bocsátották szabadon. A kommün bukásáig Budapesten tartózkodott és 1919 augusztusában ismét elfoglalta régi hivatalát a minisztériumban. 1919 december 3-án egyetemi tanárrá nevezték ki a közgazdaságtani fakultásra. Számos közgazdaságtani, szociálpolitikai és agrárpolitikai monográfiát adott ki. Jelenleg sajtó alatt van a A közgazdaságtan filozófiai alapjai c. műve. 1920-ban kisgazdapárti programmal a szalárdi kerület választotta meg képviselőjének. Tagja volt a pénzügyi, közoktatásügyi és közgazdasági bizottságnak, nagyobb beszédet mondott a földreformról és a tisztviselőkérdésről. A pénzügyi bizottságban az állami jegyintézetről szóló javaslatnak előadója volt. Most is a szalárdi kerület választotta meg keresztény, kisgazda, földmíves és polgári párti programmal, körülbelül 400 választó ajánlásával, 1900 szavazattal, 72 abszolút szótöbbséggel Szilágyi Lajossal (pk.) szemben. Mandátumát megpeticionálták A nemzetgyűlésen pénzügyi, közoktatásügyi és munkáskérdésekkel kíván foglalkozni. A gazdasági, a közgazdasági és a munkásügyi bizottság tagja.