1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Csizmadia András

218 A Fehér ház tagjai közül Friedrichen kívül a kormány­ban csak Schnetzer Ferenc, Keleti Dénes és Csilléry András dr. vettek részt. A győzelmes ellenforradalom után Csilléry minden politikai tevékenységét a keresz­tény erők egyesítésére koncentrálta és egyike volt azok­nak, akik 1919 őszén a Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt egyesülését létrehozták. 1920­ban három kerületben lépett fel keresztény nemzeti párti programmal, a váli, sárbogárdi és a budapesti I. kerületben, de ezekben a kerületekben kisebbségben maradt. A mostani nemzetgyűlésbe a Keresztény Egység Táborának programmjával, Budapest II. választókerülete választotta meg lajstromos titkos szavazás útján. A nemzetgyűlésen különösen a főváros lakosságának érdekében s az egyetemes nemzeti érdekeken kívül a a keresztény nemzeti gondolat érvényesüléséért kíván dolgozni és közre kíván működni a munkás- és szociális kérdések megoldásánál. A Keresztény Nemzeti Egység pártjához tartozik. A véderő, á közigazgatási, a mentelmi és a munkásügyi bizottság tagja. Csizmadia András (Orosháza, kp.) 1872-ben született Orosházán, Békés vármegyében. Ág. ev., hős, kisbirtokos. Az elemi hat osztályt Orosházán végezte. 1899-tól 1914-ig Derékegyháza községi képviselő­testületi tagja, 1914-től másodbíró és községi képviselő­testületi tag Orosházán. 1912-től Békés vármegye törvény­hatósági bizottságának, valamint az állandó választmány­nak is tagja. Gádoros község egyházfelügyelője, a községi mezőgazdasági és járási mezőgazdasági bizottság elnöke, a vármegyei mezőgazdasági kamarának választmányi tagja, stb. Gazdatársainak tiszteletét és szeretetét vívta ki magának közéleti tevékenységével és azzal, hogy a háború alatt, hadbavonult gazdatársainak birtokán a ter­melés folytonosságát biztosította. Ezért 1916-ban a föld­mívelésügyi kormány külön köszönőiratot intézett hozzá. A kommün alatt, szembeszállva a vörösök terrorjával, sikerült neki több birtok kommunizálását meggátolni. A román megszállás alatt nem egyszer életét kockáz­tatva, hajtotta vissza az elrablott marhákat és szerezte vissza az elrekvirált gépeket. 1920 tavaszán, amikor a

Next

/
Thumbnails
Contents