1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - rudai Bogya János dr. - Borgulya Pál

208 mdai Bogya János dr. • (Tata, ker. ell.) 1880-ban született Breznóbányán. Ág. ev., nős, volt konzul. Atyja királyi járásbíró volt. Az elemi iskolát Breznóbányán és Losonczon az állami és Rimaszombatban a protestáns gimnáziumban végezte. A budapesti, strassburgi, berlini és kolozsvári, tudományegyetem jog- és államtudományi fakultását hallgatta és Kolozsvárott szerezte meg a jog- és államtudományi doktorátust. A bécsi konzuli akadémián a konzuli oklevelet szerezte meg. 1905-ben az egyetem elvégzése után hosszabb külföldi tanulmányútra ment és bejárta egész Európát, Északés Délamerikát. 1910-ben a konzuli akadémia elvégzése után velenczei konzullá nevezték ki. Egyideig, mint konzul a bécsi külügyminisztériumba volt beosztva, azután pedig Jassyban, Zürichben, Berlinben, Brémában volt konzul és Brémában értesült a forradalom kitöréséről. Az ellenforradalom idején Szegeden volt és innen jött fel Budapestre a nemzeti hadsereggel. Számos politikai és diplomáciai cikket írt hírlapokba és folyóiratokba, A Corvin Mátyás magyar-olasz egyesület megalapítója és több diplomáciai egyesületnek tagja. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Haller István vezérlete alatt álló pártjának programmjával választották meg Tatán, körülbelül ílOOO választó ajánlásával 573 abszolút szótöbbséggel Henzer István (kp.) és Barát János (48-as szocialista) jelölttel szemben. A közgazdasági, a közlekedésügyi ós a kivándorlási bizottság tagja. Mandátumát megpeticionálták. Borgulya Pál **• (Szarvas, lib. ell.) 1872-ben született Szarvason, Békés megyében. Ág. ev., nős, gazdálkodó. Az elemi iskolát és két gimnáziumot Szarvason végezte. Amikor nagyatádi Szabó István a kisgazdapártot megszervezte, ő is résztvett a párt békésmegyei szervezésében és 1908-ban a szarvasi kisgazdapárt elnöke lett. A román megszállás idején megszervezte a szarvasi polgárságot, amelynek az lett az eredménye, hogy Szarvas városa nem szolgáltatta be a románoknak a reája kivetett állat- és búzamennyiséget és ezzel 200 vagon búzát és többszáz állatot mentett meg a románok elől. Élénken résztvesz Szarvas társa-