1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - madarasi Beck Lajos dr.

200 egy ideig Budapesten, majd Bécsben tartózkodott. A kommün bukása után Ugrón Gáborral együtt megalapította a Polgári Békepártot s amikor ez a demokratapárttal fuzionált, annak egyik vezetőtagja lett. A Clark-féle tárgyalásokon, mint a demokraták exponense vett részt és a demokrata-párt képviseletében került be a Huszárféle koncentrációs kabinetbe. A múlt nemzetgyűlésbe a főváros XIII. választókerülete küldte be. 1921-ben kilépett a demokrata-pártból és résztvett a Polgárok és Munkások Szövetségének megalapításában. A mostani nemzetgyűlési választások alkalmával lajstromos titkos választás útján Budapest III. kerülete választotta meg az egyesült demokrata és szabadelvű ellenzék programmja alapján, de egyik pártnak sem tagja, Tagja a közlekedésügyi és a közoktatásügyi bizottságnak. madarasi Beck LajOS (Ír. (Őriszentpéter, pk.) 1876-ban szül. Budapesten. Ág. ev., nőtlen,fővárosi ügyvéd, földbirtokos a fejérmegyei Velencén. Atyja madarasi Beck Hugó kúriai tanácselnök volt. Az elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a jogot a,budapesti és a berlini tudományegyetemen hallgatta. Állami és jogtudományi doktorrá Budapesten avatták, és itt szerezte meg az ügyvédi oklevelet. Nagyobb tanulmányutakat tett Németországban, Franciaországban és Angliában. 1897ben Az életbiztosításról című jogi munkáját a Pasquich-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia. 1902-ben Ideálok címmel politikai regényt írt, mely egy év alatt két kiadást ért meg. 1904-ben egy másik politikai regényt írt Új Nemzedék címmel. Ezután ismét a tudományos irodalom felé fordult. 1909ben Magyar Birtokpolitika című művének első kötetét adta ki és ebben a mezőgazdasági hitel problémájával foglalkozott. Erről a könyvéről a porosz földmívelésügyi kormány külön jelentést. tétetett magának. 1910-ben 48 ős 67 címmel nagyobb politikai tanulmányt írt, melyben a pártok fejlődését vizsgálta jogtörténeti alapon. Élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki magyar, német és francia nyelven. A háború előtt és alatt sok cikke jelent meg a Magyarország és a Pester Lloyd című lapokban. A Revue de Hongrie-b&n a kivándorlásról és a mezőgazdasági hitelről írt cikkeit a francia