1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

IV. A nyilvánosság képviselete a nemzetgyűlésen

A parlamentek és így a nemzetgyűlés tárgyalásainak nyilvánosaágát is a sajtó biztosítja. Nálunk erről az 1848. évi III. te. rendelkezik. A magyar parlamenti újságírók az elnökséggel való érintkezés és a sajtószolgálat megkönnyítése céljából szindikátust létesítettek, melynek ez az alkotmánya: 1. §• A magyar országgyűlés hírlaptudósító karának tagjai a parlamenti tanácskozások alkotmányjogilag biztosított nyilvánosságának hivatott képviselői, akiknek számára úgy a nemzetgyűlés tanácskozó termében, mint székházában, a házszabályok is mindenkor, külön és hivatásuknak megfelelő helyet rendelnek. 2. §. A szindikátus neve: a Magyar Országgyűlés Hirlaptudósítóinak Szindikátusa; székhelye: a magyar országgyűlés háza. 3. §. A szindikátus célja: a) megfelelni mindazoknak az előírásoknak, amelyeket a parlamenti tudósítás nyilvánossága és hűsége dolgában a törvény és házszabályok rendelnek; b) őrködni és megvédeni a testület tisztességét; c) megkönnyíteni a politikai hírszolgáltatást és ezért érintkezni az országgyűlés elnökségével, háznagyával, gyorsirodájával, a kormánynyal, a pártkórök vezetőivel, általában mindazokkal a tényezőkkel, akiknek megnyerése a hírszolgálat tökéletessége érdekében szükséges; d) előmozdítani a munkáltató lapkiadóknál a tagok különleges gazdasági érdekeit; é) ápolni a kartársi szellemet. 4. §. A szindikátus tagjai a politikai napilapoknak azok a hivatásos politikai újságírói (fővárosiak, vidékiek, külföldiek), akiket szerkesztőségük országgyűlési tudósítással vagy politikai riport készítésével megbíz, akik rendszeresen politikával foglalkoznak (szerkesztők, cikkírók), ha őket a szindikátus tagjainak sorába fölvette. A szindikátus tagjai nem fejthetnek ki úgynevezett közgazdasági tevékenységet, amint nem foglalkozhatnak a kormánynál vagy más hatóságoknál kijárásokkal sem.