1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Iklódy-Szabó János

9ö torává avatták. 1895-ben a jogi kar ajánlatára külföldi tanulmányútra küldtek. Tanulmányútjai a berlini, lipcsei, párisi egyetemeken és JLonüoiiDan töltötte. Visszatérve, 1896-ban az igazságügyi minisztériumban a tör vény előkészito osztály tagja lett, ahol különDözö igazságügyi törvényalkotások (.különösen a magyar polgári törvénykönyv) előkészítésében vett reszt 14 éven át, j91U-töl nemzetközi, közjogi és horvát, osztrák, nemzetiségi és felekezeti ügyek referense volt. 1902-től kezdve működik a budapesti .Pázmány-egyetemen, mint a magyar alkotmány és jogtörténet tanára. Jy.l5-ben a M. T. Akadémia levelező tagjává választotta. Tagja lett a Magy. Történelmi Társulat és a Magy. Jogász Egylet igazgató-választmányának, az utóbbimak titkári tisztét is viselte, választmányi tagja a Jog-védő Egyesületnek is. Számos, a napilapokban és szaklapokban megjelent cikkén kivüi nagyobb önálló munkái a következők: Az újkori alkotmányfejlődés elemei (1898.); Az Anjou-kori társadalom és az adózás (1900.); A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában (1900.); A magyar szerződési jog az Árpádok korában (1901.); A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában (1904.); A magyar társadalom és államszervezete a honfoglaláskor (1908.); Bevezetés a magyar jog történetébe (1910.). 1911-ben a szászsebesi kerület a nemzeti munkapárt programmjával egyhangúlag képviselővé választotta. Minit képviselő több igazságügyi javaslat (igy különösen a kivételes hatalomról szóló és a koronázási javaslatok) előadója volt. 1917-beu mandátumáról lemondott. 1918 június 22-én a szászsebesi kerület egyhangúlag ismét képviselővé választotta. 1919-ben a Magyar Békedelegációnak tagja lett s abban mint a rutlién ügyek szakértője fejtett ki működést. Ilyen minőségében tartózkodott 1920 tavaszán Münchenben, Berlinben, Hágában és Londonban. 1921 szeptemberében Genfben, mint a népjog-védelmi konferencia (Congrés du droit des peuples) tagja és előadója működött. Az általános nemzetgyűlési választások alkalmával a nagykárolyi kerület egyhangúlag választotta meg- egységespárti programmal. Iklócly-Szabó János (Nagyvázsonyi kerület.) 1877 október 25-én született Veszprémben. Atyja Veszprém vármegyének évtizedeken át vezéralakja és a veszprémi kerületnek több cikluson át képviselője volt. Jogi tanulmányait Bécsben, Lipcsében és Genfben végezte. Katonai szolgálatának a 6. sz. huszárezredben tett eleget, a háború alatt a huszárszázadosi rangot érte el. A jogi tanulmányok elvégzése után a közig-azgatási pályára lépett és előbb Veszprém vármegyénél működött mint tb. főszolgabiró, majd a belügyminisztériumba került. Az 1910. évi általános választások alkalmával a nagyvázsonyi kerület képviselőjévé választotta munkapárti programmal. Közgazdasági, éls közlekedéspoli-