1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Herczeg Béla
85 mert a fúzió ;i 48-asokkal ugyan léire jött, de a Munkapártból csak igen kevesen csatlakoztak hozzá. Eredeti koncepciója igy meghiúsulván, Heinrich Ferenc hiveivel együtt kivonult a fúzió folytán létrejött Országos Nemzeti Pártból. Ezekkel s a Nemzeti Társaskörben egyesült volt munkapárti képviselők egy csoportjával együtt ezután alapitotta meg a Nemzeti Középpártot', melynek 1922 márciusában bekövetkezett feloszlása után szorosabb hiveivel uj életre keltette a régi Nemzeti Polgári Pártot. Még 1919-ben, mikor az entente főmegbizottja, Clerk által kezdeményezett koncentrációs kormány nagy nehézségek legyőzéseiitán 1919 november 24-éu mégis megalakult, a Nemzeti Középpárt képviseletében tárcát vállalt a Huszár Károly kabinetjében. Újra a kereskedelmi minisztérium élére került, melyet ő vezetett a nemzetgyűlés megalakulásáig, illetve a kormányzó megválasztásáig, mikor is a Clerk-féle tárgyalásokon létrejött pártközi megállapodás értelmében a kabinet beadta lemondását. Mandátuma nem lévén, — az 1920 januárjában megtartott általános választásokon a fővárosi XVII. választókerületben kisebbségben maradt Weisz Konráddal szemben. — visszavonult a nyilvános politikai élettől, a Nemzeti Középpártból kisérve figyelemmel az eseményeket. Második minisztersége alatt kezdődött meg az Államvasutak rekonstrukciójának nagy munkája. Az első nemzetgyűlés feloszlása után, mikor a Nemzeti Középpárt egyrósze bevonult az Egységes Pártba, ő hiveivel együtt újra megalapította a Nemzeti Polgári Pártot s ennek a. pártinak, mely Tisza István politikai örökösének vallja magát, a programmjával vett, részt az általános választásokon, 1922 május-júniusában. Ő maga Tabon, Somocy vármegyében kapott mandátumot 956 szótöbbséggel, Pákozdi Andrással, a tahi kerület volt kisgazdapárti képviselőjével szemben. Fellépett a budapesti déli lajstromos kerületben is, mint pártjának listavezetője, listája azonban a polgári pártok széthúzása miatt kisebbségben maradt. Tagja a közgazdasági bizottságnak. Mikor a Ház a lakáskérdés megoldására s a drágaság kérdésinek megbeszélésére bizottságot küldött ki. ez a bizottság elnökévé választotta. Ö Felsége, néhai Ferenc József királv 1911-ben udvari tanácsossá nevezte ki. Birtokosa a Ferenc József-rend középkeresztjének a csillaggal, a Magyar Vöröskereszt tiszti diszjelvénvének. a jubileumi emlékéremnek s a porosz IT. és TTL oszt. Vöröskereszt-éremnek. Herczeg Béla (Kunhegyes! kerület.) Kisújszálláson gyakorló-ügyvéd. 1874-ben született. Középiskoláit a kolozsvári ref. főgimnáziumban, jogi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József tud.-egyetemen és Budapesten végezte, ugyanitt tette le az ügyvédi vizsgát. A kolozsvári és budapesti egyetemeken az Egyetemi Körök