1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Griger Miklós dr. - Gschwindt Ernő

74 utón. Birtokán főleg intenzív lótenyésztést és juhtenyészt tíz, o téren a szakkörök elismerését több izbeii A'ivta ki. Vár­megyéjében 24 évig volt a függetlenségi párt elnöke. A vár­megyei törvényhatósági bizottság tagja és a 80-as évek óta igen tevékeny részt vett a megyei életben. 1884 óla a lóte­nyésztési bizottság elnöke, a vármegyei közigazgatási bizott­ságnak pedig több mint 40 év óta tagja. A nemzetgyűlési vá­lasztások alkalmával, mint az egy.séejcs pari hivatalos jelöltje kapott mandátumot Tiszafüreden. Griger Miklós clr. (Csornai kerülőt.) 1880-ban szülelett Körmöcbányám Középiskoláit Kör­möcbányán és Besztercebányán végezte, a papnevelőt Besztercebányán, a. Teológiát Budapesten, a doktorátust a budapesti tudományegyetemen szerezte meg. Jánoshegyen, Körmöcbányán volt káplán, majd lelki igazgató a besz­tercebányai papnevelőben. Később a barsmegyei Jánosréten plébános és mint ilyen az 1910-iki általános választások alkal­mával néppárti programmal fellépett Lukács László minisz­terelnök ellen, amiért nézeteltérései voltak püspökével. A besztercebányai egyházmegyéből áthelyeztette magát a székesfehérvári egyházmegyébe. Itt előbb Bnkonysárkányom 1912-ben Sóskúton lett plébános. Sokat munkálkodott az egy­házi irodalom terén, cikkeket irt az Eajjházi Közlönybe. Szociális kérdésekkel is már régóta foglalkozik és számtalan cikket irt az Igaz Szóba és egyéb keresztényszocialista lapokba. A Károlyi-forradalom alatt ő volt egyike azoknak, akik legelőször emeltek szót a forradalom ellen. A nevezetes 1919 február 3-iki székesfehérvári megyegyűlésen nyíltan hangoztatta, hogy ő ellenforradalmár és felszólalásában Károlyi József bizalmatlansági indítványát pártolta. A kom­mün alatt ellenforradalmár magatartása miatt üldözésnek volt kitéve. A nemzetgyűlésbe gróf Cziráky József kisgazda­párti jelölttel szemben a csornai kerület küldötte radikális keresztényszocialista programmal, melynek alapján a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés pártjának tagja volt. Egyike az első nemzetgyűlés legkiválóbb szónokainak s legképzettebb tagjainak, különösen a szociális kérdéseknek alapos ismerője. Intranzigens keresztényszocialista, akinek erősen szociális irányú felszólalásait pártkülönbség nélkül ragy figyelemmel hallgatják:. A kereszténypárt, kettészakadásakor a Hallor­csoporthoz csatlakozott és ennek a, pártnak a programmjávai választotta meg ujjból a csornai választókerület 4715' szó­többséggel az egységespárti Molnárfíy Bélával szemben. Gschwindt Ernő (Törökbálinti kerület.) > Budapesten, 1881 szentemből- 27-én született; előkelő. rési budapesti család sarja. Tanulmányait Budapesten a II. ker. kir. főgymnáziumhan, a heidelbergi (németországi)

Next

/
Thumbnails
Contents