1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Giesswein Sándor dr. - Gömbös Gyula

72 mondott, s emlékezetes a. numerus elausus mellett való felszólalása is. Az a beszéde, amelyben a mozirendelet életbeléptetése idején elmondotta, hogy egy érdektársaság 100.000 koronával kivánta honorálni közbenjárását, ha az akkori belügyminiszternél, Ráday Gedeon grófnál részérő kihallgatást eszközöl ki, a szenzáció erejével hatott. (') Felsége IV. Károly király húsvéti kísérletének meghiúsulása után figyelmét a király visszatérési tervei körül koncentrálta s kiterjedt hírszolgálatot rendezett be, amit maga mondott el később a nemzetgyűlésen, hogy szándékait meghiúsíthassa, s a királykérdésben való szerepe volt az, mely az ellenforradalmi Magyarország vezető politikusainak sorába, emelte, annyira, hogy az ellenzéki közvélemény sokszor illette Bethlen István gróf^ miniszterelnököt azzal a szemrehányással, hogy tulajdonképen nem is ő Magyarország miniszterelnöke, hanem Gömbös Gyula, az ellenzék pedig az úgynevezett „mellékkormány" alatt a Gömbös vezetése alatt álló „kamarilla" névvel illetett férfiakat értette. Sokáigazt hitték, hogy Gömbös tulajdonképen Albrecht főherceg trónigényeinek exponense, az erről szállongó hirek azonban az utolsó időben elhallgattak. Mikor Ö Felsége 1921 október 20-án újra, megjelent az országban, Gömbös magához ragadta az ellenállás vezetését s mint Bethlen István gróf miniszterelnöknek Nagy Pál tábornok mellé rendelt teljhatalmú megbízottjának csakugyan nagy része volt a királyi kisérlet teljes meghiúsulásában, főképer< a hadsereg csapatainak átcsoportosítása s az egyetemi és a Move-zászlóaljak megszervezése és harcbavetése révén. A királykérdés ilyetén megoldása a, közvélemény egy részében természetesen mély elkeseredést váltott ki, de Gömbös a helyzet ura maradt, mert pártja s vele a nemzetgyűlés többsége osztotta álláspontját. A nemzetgyűlésen ebben a kérdésben mondott beszédjét, mely persze sokszor a legitimisták heves ellentüntetésébe fúlt. pártja nagy tetszéssel fogadta. Részese volt annak az incidensnek, mely a nemzetgvülés utolsó szesszióiában Gaal Gaszton, a Ház elnöke és Beniczky Ödön között (1922 január 21-én) támadt s ebből kifolyóan lovagias afférje is volt Beniczkyvel, mely fegyveres elintézést nyert. Egy másik lovagias ügye. amelybe az oisztrák legitimisták egyik vezérével, Wolf Gusztáv ezredessel keveredett, ugyancsak nagy feltűnést keltett. Wolf őt az októberi eseményekkel kapcsolatban a bécsi Staatswehrben súlyosan megsértette s mikor a sértésért lovagias utón akart elégtételt venni, ezt megtagadta. Segédei erre az ügyet egyoldalú nyilatkozattal intézték el. Az eaységes várt, mikor 19J2>JeJn^uirj_ában megalakult. Gömböst ügyvezető alelnökének választotta meg s ebben a minőségében ő vezette a párt választási hadjáratát, A választási hadjárat óriási izgalmak közepette folyt le s bár a közvélemény felfogása Gömbös választási módszereiről nagyon megoszlott, — akkoriban sokat emlegették Bánffy Dezső báró 1896-os választásait — pártja nagy győzelmet aratott