1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Fábián Béla dr.

62 Fábián Béla clr. (Budapestkörnyéki kerülőt.) Tállyán, a Tokaj-Hegyalján született .1889 augusztus 13-án. Gimnáziumi tanulmányait a kassai premontrei és a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumban, egyetemi tanul­mányait a budapesti és a bécsi egyetemeken végezte. Ügyvéd­jelölt korában elnöke volt az Országos Ügyvédjelölt Szö­vetségnek; ebben a minőségében vezette azt az akciót, melynek célja az ügyvédjelölti gyakorlatidő meghosszabbí­tásának megakadályozása volt. A mozgalom révén sikerüli: elérni azt, hogy Tisza István gróf, az akkori miniszter­elnök az egy évvel azelőtt hozott törvényt megváltoztatta. Ebben az időben iroda vezetője, volt Vázsonyi Vilmosnak, akinek rövidesen legbizalmasabb embere lett. A háború kitörésekor a kassai 34. gyalogezredhez vonult ve, innen a Molináry-ezredhez helyezték át és ezzel az ezreddel A'onult a harctérre. Részt vett az uzsoki csatákban, a gorlicei áttörés­ben, Horucskonál szakaszával 300 fogolyt ejtett. A lem­bergi előnyomulásn;ál sebesülten fogságba jutott 1915 június 8-án. Kieven és Moszkván keresztül Turkesztán kor­mányzóság fővárosába, Taskendbe vitték, s mikor itt a fogolytábort látogató svéd bizottság előtt a hadifoglyok halálozásának okait, a kolera és kiütéses tífusz pusztítását feltárta., büntetésből 1916 június 16-án Keletszibériába küldöttek! Ja kamcsátkai határon, fekvő Ikrasznája-Vrjecskai büntető-táborba. A trópusok országából az örök fagy biro­dalmába. A hadifogolytábor magyarjai részére Priamurje (Amur vidék) cimmel napilapot és Fogoly vasárnap címmel képes hetilapot szerkesztett. 1918 februárjában négy társá­val egyetemben Mandzsúrián, Mongolián, Keletkinán és a bolseviki Oroszországon keresztül megszökött, hogy haza­érkezve a legerősebb sajtópropagandát kezdje a bolseviz­mus ellen. Közben kir. büntetőtörvényszéki bíró lett a buda­pesti büntetőtörvényszéken és a forradalom kitörése után különféle társadalmi körökben előadásokat tartott a bolse­vizmus ellen. A kommün kitörése után egyike A r clt az első letartóztatottaknak, 18 napig ült magánzárkában a Markó­utcai fogházban és további négy hétig a gyűjtőfogházban tartották fogva. A proletárdiktatúra bukása után a buda­pesti társadalmi egyesületekben tartott előadásaiban óva intett a jobboldali szélsőségektől. A budapesti községi választások alkalmával 1920 júliusában a Terézváros tör­vényhatósági bizottsági taggá választotta. A községi demo­krata párt harcos^ tagja. Az uj közgyűlés második ülésén a többségi párt tagjai rárohantak és a földre teperték. A fő­város közgyűlésén erős akciót fejtett ki a hadifoglyok hazai­hozatala érdekében és általában mozgatója volt minden törekvésnek, mely a hadifoglyokat hazájuknak visszaakarta szerezni. Az Erzsébetvárosi Demokrata Körben Wolff Ká­roly ellen intézett támadóbeszéde miatt a Keresztény Köz­ségi Párt tagjai részéről súlyos, szóbeli támadások érték,

Next

/
Thumbnails
Contents