1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dobóczky Dezső - Dréhr Imre dr.
51 Marosvásárhelyről, ahol mint pályaudvarparancsnok teljesített szolgálatot, magához kérette és a csehek elleni politikai propaganda megszervezését és keresztülvitelét bizta rá, mint a hadügyi kormány megbízottjára Pozsony 'székhellyel. Ebben az időben/ került összeköttetésbe a nacionalista tótság vezéreivel, Dvorcsák és társaival. A csehek benyomulásakor állását otthagyta. A vörös uralom alatt semmi szolgálatot nem vállalt. A kommün után a propaganda-minisztériumba s később a miniszterelnökségre osztották be, ahol megszervezte a filmpropagandát. Később a kultuszminisztériumba helyezték át, azóta is megválasztásáig mint a filmügyek előadója itt teljesített szolgálatot. A ráczkevei kerületben választották meg Andrássij—Friedrich-párti programmal, 1028 szótöbbséggel Szabó Gy. Jánossal, a kerülel volt képviselőjével szemben. Dobóczky Dezső (Hevesi kerület.) 1880-ban született Hevesen. Iskoláit Kalocsán és Marosvásárhelyen végezte, azután jogi tanulmányokat folytatott Egerben és Berlinben s az egri akadémián jog- és államtudományi vizsgát tett. Befejezve tanulmányait H'evesmegye közigazgatásának szolgálatába lépett; 1904-ben közigazgatási gyakornok, 1906-ban szolgabíró leit. 1911-ben otthagyva pályáját hevesi birtokára vonult, gazdálkodni. 1916-ban a kormánybiztossá kinevezett Maczky Emil lemondása után megüresedett nagyfügedi kerület függetlenségi párti programmal képviselővé választotta. Az általános nemzetgyűlési választások alkalmával a hevesi kerületben lépett fel az egységes párt programmjával s a pártonkívüli Bazsó Tivadarral szemben 1600 szavazattöbbséggel megválasztották. Préhr Imre di\ (Enyingi kerület.) Nagyszentmiklósi Dréhr Imre dr. 1889 február 18-án született Budapesten. Atyja Drólir János miniszteri tanácsos, a m. kir. állami nyomda igazgatója. Középiskoláit a fővárosban végezte, majd jogot hallgatott a budapesti egyetemen, ahol államtudományi doktorátust szerzett. A főiskolai ifjúsági életben vezető szerepet játszott s az Egyetemi Kör 1912/13-ban elnökévé választotta. Önkéntesi évét a cs. és kir. 10. huszárezrednél szolgálta le. 1914-ben a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank szolgálatába lépett, 1916-ban h. titkár, 1917-ben titkár, a következő évben igazgatósági főtitkár lett. 1919 április 21-én a kommunista direktórium állásából elmozdította. A fővárosból elmeneküli a felvidéki falvakban bujkált s csak a kommunizmus bukása után foglalta el újra hivatalát, 1920-ban cégvezetővé nevezték kiAz 1921 márciusában 200 millió korona alaptőkével megalakult Lloyd Bank igazgatójául hivták meg, ugyanez év