1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

ti alap ellenőrzését teljesili Csernoch János hercegprímás elnöklete alatt. Számos cikke jelent meg a budapesti és vidéki napilapokban és a szaksajtóban. Soktapasz­talatu szakértője a lovagias ügyeknek; politikai lovagias ügyekben sürün szerepel megbízottként, igy a gróf Lónyay— gróf Sztáray, Herceg Ferenc—Pékár Gyula, Beöthy Pál— Polónyi Dezső, az uj nemzetgyűlés idején pedig a Kaas Albert báró—Nagy Ernő afférban asszisztált. A háború alatt a losonci megfigyelő állomást létesítette mini kormánybiz­tos. Ferenc József király a Ferenc József-renddel és a Vörös­kereszt hadiékitményes tisztikeresztjével tüntette ki. Tagja az ügyvédvizsgáztató bizottságiak, amelyben a magyar ma­gánjogot cenzeálja. Az általános nemzetgyűlési választások alkalmával pótválasztáson kapott mandátumot coysépespárti programmal. 1627 szavazattöbbséggel győzte le ellenfelél, (íonda liélát, a szociáldemokratapárt jelöltjét­Andrássy Gyula gróf (Budapest, budai (I.) kerület.) Néhai Andrássy Gyula grófnak, Magyarország volt miniszterelnökének és az Osztrák-Magyar monarchia volt külügyminiszterének a fia. Tőketerebcsen született 1860 június 30-án. Diplomatának készült és tanulmáiiyaii.ak befejezése után attasé volt a berlini és konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetségen. 1885-ben tűnt fel a magyar politikai életben, amikor a csikszentmártoni kerület szabadelvüpárti programmal kép­viselővé választotta. Ez a kerület küldte a képviselőházba 1887-ben is. Parlamenti működése ebben az időben túl­nyomóan a honvédelmi tárca körül forgott s egyideig elő­adója is volt a honvédelmi költségvetésnek. Az 1892-iki álta­lános választások alkalmával a főváros terézvárosi kerületi? választotta meg. Még ebben az esztendőben államtitkára lett Hieronymi Károly belügyminiszternek. 1894 június 10-én pedig Tisza Lajos gróf halála után a király személye körüli miniszterévé nevezte ki. Ebben az állásában rendkívül fontos szerepe volt az egyházpolitikai reform körül, inert mint em­lékezetes, Wekerlének ebben a kérdésben nagyon nehéz volt a helyzete az udvarral szemben. Mikor a Wekerle-kormány 1895 januárjában megbukott, egyidőre visszavonult a politi­kai élettől. Az 1896-iki választásokon fellépett ugyan, de nem kapott mandátumot és csak Andrássy Géza gróf lemondása után választották meg időközi választáson Rozsnyón. Ebben az időben főként publicisztikai és történelmi tanulmányok­kal foglalkozott ós 1896-ban adta ki az 1867-iki kieqyezés cimü munkáját, amelyet az Akadémia a Bródy-dijjal koszo­rúzott meg. Andrássy a 3000 forintos dijat nem fogadta el, hanem az Akadémia rendelkezésére bocsátotta, pályadíjul ; Deák Ferenc élet- és jellemrajzára. A politikai élethez a Bánffy-kormáiiy ellen megindult obstrukció idején 1897-ben tért vissza. Élénk részt vett az összeférhetetlenség kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents