1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Cziráky József gróf dr.

tó letartóztatták és halálra ítéllek s csak nagrynehezen menekült meg- az akasztástól. A kommunista uralom letörése után a Keresztény Nemzeti Egyesülés tagja lett. A nemzetgyűlési választásokon mint pártonkívüli legitimista nyert mandátumot az egységespárti Gyömörey Györgygyei, a celldömölki kerület volt nemzetgyűlési képviselőjével és Mohácsy Lajos dr.-ral, a 48-as kisgazdapárt jelöltjével szemben. Mohácsy Lajossal pótválasztáson is mérkőznie kellett. A pótválasztáson 8367 szavazatot kapott Mohácsy 6261 szavazatával szemben. Cziráky József gróf dr. (Szombathelyi kerület.) Sárosdon, Fejér vármegyében született, 1883 június 11-én. Tanulmányait a bécsi Teréziánuinban, majd a bécsi és budapesti tudományegyetemen végezte. Jogot hallgatott és 1905-ben Budapesten az államtudományok tudorává promoveálták. Tanulmányai befejeztével leszolgálta önkéntesi évét a soproni Nádasdy-huszároknál, azután pedig külföldi tanulmányútra indult. Visszatérve, aktiváltatta magát a Nádasdyhuszároknál, ahol mint hadnagy szolgált, de csakhamar bucsut mondott a katonai pályának s a közélet terére lépve, 1910-ben mint pártonkívüli képviselőjelölt lépett fel Csornán, Rakovszky Istvánnal, aa első nemzetgyűlés volt elnökével szemben, azonban öt szavazattal kisebbségben maradt. A világháborúban évekig harcolt a fronton, több izben megsebesült s mint tartalékos huszárszázados szerelt le. Vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült s IV. Károly király megkoronáztatása alkalmával aranysarkantyús vitézzé ütötte. A király megkoronázásakor egyébként mint zászlósúr teljesített szolgálatot. A harctéren tartózkodott még, amikor a király 1917 júniusában az Eszterliázy-kormány előterjesztésére Sopron város és Sopron vármegye főispánjává nevezte ki. Erről a méltóságról egy évvel később a Wekerle-kormánnyal támadt differenciái miatt lemondott s ekkor visszavonult a közélettől s Dénesfán gazdálkodott. Itt tartózkodott a kommunizmus alatt is. Ellenforradalmi tevékenysége miatt a kommunisták (Szamuely) halálra Ítélték, de a dénesfai munkásság közbelépésére szabadon bocsátották s nem is esett bántódása. Az 1920-iki nemzetgyűlési általános választásokon ismét Csornán lépett fel pártonkívüli programmal. Ezúttal is kisebbségben maradt, még pedig Griger Miklóssal szemben, aki a kerületet az első nemzetfryülésben kénviselte és jelenleg is képviseli. 1920 februárjában a Huszár-kormány Vas vármegyei főispánná ós Nyugatmagyarország kormánybiztosává nevezte ki s ebben a méltóságában működött 1921 októberéig, amikor az akkori események során tanúsított erősen legitimista magatartása miatt, felmentették. A nemzetgyűlésen mint pártonkívüli képviselő a szombathelyi kerületet képviseli. Heves küzdelem után pótválasztáson válasz4