1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bethlen István gróf
82 a magyarságot ért súlyos katasztrófák idején is s a nemzet bizalma fokozottan fordult feléje ebben az időben. Kivált a hódoltság' alatt sinylődő erdélyi magyarság fordult feléje nagy szeretettel és bizalommal. Károlyi köimyelmü és hazárd politikáját éber aggodalommal kisérte. Abban az időben Erdélyben tartózkodott, megmozdítva minden követ az Erdélyt fenyegető katasztrófa elhárítására — az ántánt már 1916-ban elígérte Erdélyt Romániának. — Károlyi Mihály ismételten sürgette, hogy az uj rend szolgálatában érvényesítse tudását és tapasztalatait, egy Ízben különvonatot ÍN küldött érte, ő azonban ezeket a sürgetéseket figyelmen kívül hagyta. Mikor az oláh megszállás befejezett ténnyé vált, távozott Edélyből, de hamarosan Magyarországot is el kellett hagynia, amikor Károlyi tehetségtelen és impotens kormányzatát a proletárdiktatúra váltotta fel./Bécsen át jutott el Szegedre, ahol jelentékeny része volt az ellenforradalmi kormány megalakításában s mint a szegedi kormány képviselője ment újra Bécsbe, ahol csakhamar körülötte csoportosult az ellenforradalmi emigráció. Ebben a körben nyilatkozott meg először vezetőszerepre való hivatottsága. Nagy erővel fogott hozzá az ellenforradalom megszervezéséhez s a jobb magyar jövő alapjainak megteremtéséhez. Szakadatlan tárgyalásai külföldi politikusokkal s diplomatákkal, valamint magyar politikusokkal s minden egyéb fáradhatatlan munkássága ennek a célnak szolgálatában állott s cikkei, amelyek az akkoriban Bécsben megjelenő Pester Lloyd hasábjiain láttak napvilágot, megvilágították az irányt, amelyet követni szándékozott. Akkori felfogásában a későbbi események folyamán bizonyos eltolódás állott be, a liberális magyar felfogás szerint: nem Magyarország előnyére. A kommunizmus bukása után itthon is újra feléje fordult a bizalom s mikor Sir Georg Clerknek, az ántánt főmegbizottjának kezdeményezésére 1919 novemberben megindultak a. koncentrációs kabinet megalakítására irányuló tárgyalások — ez volt a kormány elismertetésének s a béketárgyalások megkezdésének a feltétele, — miniszterelnökként emlegették. Az ő ideje azonban akkor még nem érkezett el. A pártok közös megegyezéséből Huszár Károly lett a miniszterelnök, Bethlen gróf pedig a külügyminisztérium békeelőkészitő osztályában folytatta speciális misszióját s utóbb mint az Apponyi Albert gróf elnöklete alatt működő békeküldöttség előadója tett hasznos^ és nagy szolgálatokat hazájának Neuillyben. A béketárgyalásokról hazatérve, a román megszállás alól felszabadult Tiszántúl hajdúböszörményi kerületében pártonkívüli programmal képviselőnek jelölték, de a választáson TasnádyKovács Józseffel szemben kisebbségben maradt. SimonyiSemadam kormányának lemondása után — 1919. július 19.— a kormányzó miniszterelnökké deszignálta. Bethlen eikkor keresztülvitte a kisgazdapárt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának ós a disszidensek frakciójának egyesittését. vagyis megterem tette vállalkozásának tárgyi alapját, az egységes pártot, mégis vállalkozása személyes okokból meg-