1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bénárd Ágoston dr.

28 riilet volt kisgazdapárti képviselőjével Plósz Istvánnal szemben, egyike volt azoknak. amelyeket a leghirhedtebb választási kampány előzött meg. A Iínssay-párt jelöltjét, Fényes Lászlót a választást megelőzően ismételten "letartóztatták, a kerület községeiből kiutasították, iniernálási eljárás indul meg ellene, ugy hogy végre is az ellenzéki jelöl visszalépni kényszerült, aminek okát a választókhoz intézett nyilt levelében a féktelen terrorban jelölte meg. Ennek visszhangja volt az a vihar, amelyet a nemzetgyűlés megalakulásának formaságai közben mandátumainak átnyújtása keltett. Ezzel a körülménnyel áll összefüggésben az a tény is, hogy a kerület választópolgárainak túlnyomó része tartózkodott a szavazásban való részvételtől. Élénk feltűnést keltett az is. hogy a választás eredményét hivatalosan csak jóval a választások után közölték. Bénárd Ágoston dr. (BnrinpoKt, budai (T.) kerület.) Szilvágyi dr. Bénárd Ágoston 1880 január 3-án szüle tett Budán. Gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte. Az egyetemen vezetőszerepe volt a keresztmozgalomban. Ezirányu működéséért a Széchenyi-Szövetség, a Keresztény Nőtisztviselők Országos Szövetsége és a Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesülete tiszteletbeli tagjául választotta. Orvosi diplomájának megszerzése után két évig a belgyógyászati klinikán dolgozott, két évig pedig a sebészeti klinikán Dollinger professzor oldala mellett. Hosszabb külföldi tanulmányútjáról hazatérve, az I. kerületi Munkásbiztositó Pénztár orvosa, majd később sebészeti főorvosa lett. A Kelenföld és Lágymányos szegény betegeit ingyenes gyógykezelésben részesítette állandóan. Hosszú esztendők óta tevékeny munkása, volt a budai keresztényszocialista mozgalmaknak. A proletárdiktatúra bukása után a Munkásbiztositó Pénztár igazgatását és megreformálását vállalta, a Huszárkormány megalakulásakor pedig adminisztratív államtitkára lett a munkaügyi és népjóléti minisztériumnak. A Simonyi-Semadam kormányában népjóléti miniszter lett s ebben az állásában több mint egy éven át — mindkét Telekikormányban -— megmaradt. A magyar kormány megbízásából ő irta alá (Drasche Lázár Alfréd államtitkár kiséretében) Versaillesben a trianoni békeszerződést. Az első nemzetgyűlésen a fővárosul, kerületet képviselte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával. Busay Antallal szemben választották meg nagy töbséggel. A kereszténypárt kettéválásakor a Huszár-Ernszt csoportban maradt, majd az ujj nemzetgyűlési választások előtt palijával együtt a 'Wolff Károly vezetése alatt megalakult Keresztény Egység Táborával fuzionált s ennek listájával választották meg a budai (I) kerületben Wolff Karoly után a második helyen. A Nép főszerkesztője, az Ébredő Magyarok Egyesületének vezető tagja. A Keresztény Nemzeti Egység Pártjának tagja