1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Apponyi Albert gróf

20 képviselőkkel elhagyta az üléstermet, Gaal Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke pedig azt a megjegyzést fűzte a deklarációhoz, hogy a nemzetgyűlés által alkotott törvények érvényességét senki sem vonhatja kétségbe. A nemzetgyűlés utolsó ülésszakában, amikor a Házat a választójog láza rázta s a bonyodalom már megoldhatatlannak látszott, Apponyi azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlés felirattal forduljon a kormányzóhoz, amelyben fejtessék ki, hogy a választójog törvénybeiktatásáuak meghiúsulása esetén az uj választások kizárólag a Friedrich-félc választójog alapján ejtlietök meg. A feliratot, illetőleg annak javaslatát február 16-án a nemzetgyűlés utolsó ülése alatt Szterényi József báró és Homonnay Albert képviselők társaságában felvitte a kormányzóhoz, aki hármuk előtt azt a kijelentést tette, hogy törvénytelenséget sem elkövetni, sem eltűrni nem fog. A nemzetgyűlés február lG-án feloszlott s az ellenzék aznap megalakult alkotmányvédő bizottsága Apponyit elnökévé választotta. A választási hadjáratban korához képest szokatlan erővel és hévvel vett részt s megtörtént, hogy egyetlen napon hat helyen beszélt, mindenütt páratlan sikerrel. Öt magát természetesen régi hűséges kerülete, Jászberény választotta meg újra. Neve a külföldön, Amerikában, csakúgy mint Európában, már régóta közbecsülésben áll. Mindenütt Magyarország reprezentatív államférfiénak és a világ egyik legnagyobb szónokának ismerik, aki angolul, franciául, olaszul és németül époly elokvenciával szónokol, mint magyarul. Hogy Magyarországot a régi közös diplomácia mesterkedései ellenére a külföldön mégis ismerik, az legfőképen az ö érdeme. Az interparlamentáris konferenciákon mindig ő képviselte Magyarországot, igen sok sikerrel. Külföldi revükben és lapokban sokat dolgozott, ismertetve Magyarország speciális helyzetét a monarchiában, vitatva és hirdetve jogait és aspirációit. Különösen Amerikában aratott nagy sikereket: ott tartott beszédei Kossuth Lajos emlékezetét idézték fel az amerikai közvéleményben. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, rendes tagja a Kisfaludy Társaságnak. Tiszteletbeli államtudományi doktora a budapesti és a kolozsvári egye tenmek és tiszteletbeli orvostudományi doktor a budapesti egyetemen. Elnöke a Szent István Akadémiának és rendes és tiszteletbeli tagja számos társadalmi és tudományos egyesületnek. Díszpolgára sok magyarországi városnak és rendes tagja Budapest törvényhatósági bizottságának. Összegyűjtött beszédei két kötetben jelenek meg. Emlékezetes munkája: The juridical naturo of the relations betv/een Austria and Hungary (Ausztria és Magyarország viszonyának jogi természete), mely 1907-ben jelent meg. A Kisfaludy Társaság „Aesthetika és politika, művész és államférfiú" címmel adta ki a Társaságban elmondott székfoglalóját 1895-ben. 1921-ben jelent meg Emlékiratai-nak első kötete. •