1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó István

170 20-án Károly király ő Felsége váratlanul meg-jelent Nyugratmagyarországon s most fegyveres haderő élén kísérelte meg', hogy trónját újra elfoglalja. Ez a fordulat Szabó Istvánt közelről érintette: attól tartott, hogy a király kísértetének sikere esetén neki, mint a szabadkirályválasztói-tábor vezérének életével kell majd felelnie törekvéseiért. Ezért azt az éjszakát, amelyen az események a, király szempontjából oly végzetes fordulatot vettek, a Lánchid alatt állomásozó egyik francia monitor fedélzetén töltötte. (Utólag kiderült persze, hogy Szabó Istvánnak senki sem tört az életére, sőt Rakovszky István, akit a király miniszterelnökké neA

r

ezett ki, őt, földmivelésügyi miniszterré akarta kineveztetni, amit Szabó maga tett szóvá a II. nemzetgyűlés egyik ülésén 1922 júliusában.) A meghiúsult királyi kísérlet likvidálása után Szabó a Bethlen-kormánnyal együtt november 14-én lemondott s a Bethlen gróf elnöklete alatt újra megalakult kormányban már nem foglalt helyet. Utóda Mayer János lett. A kisgazdapárt kénytelen-kelletlen belenyugodott ebbe

> a megoldásba. A Ház utolsó szessziójában. mikor a választójog kérdése uralta a helyzetet, az ellenzék mind hevesebben támadta Szabót, — különösen Rakovszky István támadásai voltak élesek és kíméletlenek, — az ellenzék, de saját táborának egy része is őt tette felelőssé a választás titkosságának elejtéseért. S ő. bár mindvégig a titkosság hívének mondotta magát, valóban nem exponálta magát érte oly mértékben legalább nyílt színen, mint ahogy politikai múltjából folyt volna. Az egységes párt megalakulásakor (1922 február) annak elnökévé választották s most Bethlen gróf miniszterelnök oldalán vett részt a választási küzdelemben, melynek során megfordult szerte az országban mindenfelé, az egység és a közös munka szükségességét hangoztatva. Mikor Bethlen István a választási küzdelem elején Miskolczon a liberális irányban való fejlődés szükséges voltáról beszélt, ő is liberális szellemtől áthatott beszédet, mondott. Öt magát Nagyatádon egyhangúlag választották meg az egységes párt prosrraminjával. Mandátumot kapott Barcson is, amelyről azonban lemondott. A harmadik

1 Bethlen-kormányban isméit földmivelésügyi miniszterré nevezte ki a kormányzó. Szabó István (öttevényi) (öttevényi kerület.) Nyűg. főispán, cs. és kir. őrnagy és cs. és kir. asztalnok. 1862-ben született Pinkamiskón, Vasmegyében. Középiskoláit Kőszegen és Nagykanizsán végezte, azután a .morvafehértemplomi cs. és kir. lovashadapródiskola négy évfolyamát hallgatta. Mint aktív tiszt a 8-as, 5-ös és 7-es huszárezredeknél teljesített szolgálatot. A háború alatt önként jelentkezett harctéri szolgálatra, de régi betegsége miatt csak frontmögötti szolgálatra osztották be. Szolgálataiért a Signum Laudist, a koronás arany érdemkeresztet és a hadiékitményes