1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Sigray Antal gróf

164 dik nemzetgyűlésen, melynek egyik alelnöke, a balassagyarmati kerületet képviseli; az egységespárt programnijávai választották meg Szepessy István függetlenségi és 48-as .jelölttel szemben 4318 szavazattöbbséggel. Nógrád vármegye kongregációjának és közigazgatási bizottságának tagja. Sigray Antal gróf (Körmendi kerület.) 1879 május 12-én született Iváucon, Vasniegyében. Néhai Sigray Fülöp gróf lia. A vasmegyei ivánci és fehérmegyei pötöllei uradalmak birtokosa. 1904-ben nősült NewYorkban, ahol Miss Harriot JDalyt vette nőül. 1904-től kezdve nemzetgyűlési képviselővé történt megválasztásáig a főrendiház tagja volt. A háborút mint főhadnagy, majd százados küzdötte végig, az országgyűlés hadi ülésszakain azonban megjelent és a főrendiház vitáiban élénk részt vett. Élénk feltűnést keltettek azok a felszólalásai, amelyekben a külügyi és hadügyi vezetés súlyos hibáira mutatott rá s demokratikusabb irányt sürgetett a belügyi kérdésekben. Beszédei jelentékenyen erősítették azt az ellenzéki akciót, amelynek gróf Hadik János volt a vezére. A forradalom okozta összeomlás után, amikor látta, hogy az ántánt, a bol-sevizmusra hajló s nemzeti kérdésekben végzetesen könnyelmű kormánytól minden támogatását megvonta, felajánlotta szolgálatait, hogy külföldi összeköttetései révén igyekszik kedvezőbb elbánást kieszközölni Magyarország számára. Svájcban tárgyalt i<* ántántdiplomatákkal, de közben Magyarországon kitört a bolsevizmus. Nem is tért vissza; a kommunista rémuralom ideje alatt külföldön tartózkodott s tagja volt a bécsi ellenforradalmi komitének. A diktatúra bukása után résztvett abban az akcióban, amely a Dunántúlt megtisztította a vörös uralom maradványaitól s visszaállította ott a régi közigazgatást. A Friedrich-kormány idejében Dunántúl kormánybiztosává nevezték ki. Később, amikor a trianoni békeszerződés következtében aktuális lett Nyugatmagyarország ügye, kizárólag a nyugatmagyarországi ügyekkel foglalkozott s gróf Teleki Pál előterjesztésére a kormányzó őt nevezte ki Nyugatmagyarország főkormánybiztosává, amit a kisgazdapárton, ismert legitimista érzelmei miatt, nem szivesen láttak. Az 1920 januári választásokon a körmendi kerület a Keresztény Nemzeti Egyesülés programúi jávai képviselőjévé választotta. Ebből a pártból azonban kilépett és a disszidens csoporthoz csatlakozott. Mint Nyugatmagyarország főkormánybiztosának jelentékeny része volt azon helyzet megteremtésében, mely lehetségessé tette a kérdésnek Magyarországra nézve kedvező megoldását. Nézete szerint azonban Sopronnak és környékének megtartásánál többet is lehetett volna elérni. Ebbeli álláspontját s általában a nyugatmagyarországi kérdésben vallott felfogását az első nemzetgyűlés 1922 január 19-iki ülésén elmondott nagyhatású beszédében fejtette ki.