1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Schandl Károly dr.
M azonban 1920-ban leköszönt. A 4. honvédhuszárezredben szkv. hadnagy. Tőzsdetanácsos, a főváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséig tagja volt. Nagy érdemei vannak a kereskedővilág szervezése körül. 1914-ben ő alapitotta meg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, amelynek ma is elnöke és szellemi irányitója. Évtizedek óta tekintélyes szerepet játszik a közgazdasági életben. Régi időtől lelkes harcosa volt az ország gazdasági függetlenségének. Képviselőnek először az 1896-iki választások alkalmával lépett fel a Lipótvárosban, de akkor Mezei Mórral szemben kisebbségben maradt. 19ül-ben és 1909-ben ugyanezen kerület szabadelviipárti programmal, 1906 és 1910-ben mint pártoukiviilit képviselőnek választotta. A múlt nemzetgyűlési választások alkalmával pártonkívüli programmal küldte régi kerülete a nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlési ellenzék egyik legburcösabb és népszerű tagja volt. Az ellenzéki padsorokból elmondott nyilt es őszinte beszédeit minden oldalon figyelemmel hallgatták. A zsidóság védelmében, az állami monopoliumos gazdálkodás ellen és a kereskedelem szabadsága érdekében elhangzott felszólalásai nagy feltűnést keltettek. Emlékezetes az 1920/21. évi kölségvetési vita során elmondott beszéde, amelyben az összeomlás okait tárta szenzációs adatokkal a nemzetgyűlés elé. Hegyeshalniy Lajos kereskedelmi miniszter ellen a szénbehozatal, az állami favorizálások és a postai cenzúrával kapcsolatban intézett éles támadásainak a gazdasági körökben élénk visszhangja volt. Az 1922. évi választások alkalmával a Szabadelvű Polgári Pártok Szövetségének listájával választotta meg a fővárosi II. (északi) kerület. Nagy port vert fel 1922 júliusában elmondott interpellációja, amelyben a főváros közgyűlésén elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban azt a kérdést vetette fel, hogy kik hozták be a románokat Budapestre. Scliíiiitll Károly dr: (Csongrádi kerület.) Bakonybélben született 1882-ben. Atyjának előbb Bakonybélben, majd Zámolyon volt kisebb birtoka. Szülőfalujában, melyet Szent István király alapított az ottani bencés apátsággal együtt, szivta magába az ősi magyar hagyományok tiszteletét. -Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte jeles eredménnyel. Jógi tanulmányok céljából Budapestre került, ahol 1907-ben lett a jogtudományok doktora. Az egyetemi ifjúsági életben már 1903-ban vezető szerepet játszott. A Szent Imre Kör ügyvezető elnöke volt s a Keresztény Maayar Ifjúság cimű lapot alapitotta. Szervezte az Országos Széchenyi Szövetséget, melynek két évig elnöke volt. A körülötte csoportosuló ifjúsággal falusi kiszállásokat rendezett s az agrárszociális zavargások idején hazafias alapon szociális akciót vezetett a földmivesnép körében. Eközben kapott meghívást a Magyar Gazdaszövet-