1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rupert Rezső dr.

160 az előadója annak a kényes mentelmi jogi sérelemnek, melyet a kormányzó-választás idején a katonaság követett el a Ház ellen. A mentelmi kérdések tárgyalásában általában igen intenziven vett részt. Érdekesebb mentelmi ügyi felszólalásai az Andrássy—Rakovszky-ügyben mondott beszédei. Emiitésreméltó mentelmi ügyi felszólalása az is, mikor a múlt nemzetgyűlés utolsó ülésén (1922 febr. 16.) bejelentette, hogy ellene és több képviselőtársa ellen egy társaság, melynek tagjait le is leplezte, bombamerényletet készit elő. (Később, áprilisban, mint ismeretes az Erzsébetvárosi Körben valóban történt is bombamerénylet, amelynek egyik kiszemelt áldozata ő volt; csak elkésése mentette meg a haláltól.) Jeles tevékenységet fejtett ki Kupert az interpellálásaival is. Egyik-másik interpellációja esemény-számba ment, így különösen: a Landau-ügyben mondott nevezetes interpellációja: mely első jelentős lépés volt a konszolidáció kikényszerítése felé. Emlékezetesebb interpellációi még, melyeket a téli fűtőanyag biztosítása, a sajtó papirellátása, iöbb izben az internálási rendszer megszüntetése, az ünnepi vasúti forgalom szünetelése, a parlamenti és bírósági sajtónyilvánosság, a Máv. nevelőintézetek válsága, a közalkalmazottak szolgálati pragmatikája s a rövid utón elbocsátott tisztviselők fegyelmi ügyeinek reviziója, a gabona- és állatforgalmi politika, a diáknyomor, a Somló-hegy védelme, Németh István volt tábori lelkész megveretése, az Igazság cimü lap kormányszubvenciójának leleplezése és a tósoki, valamint több borsodmegyei kisgazdának katonatisztek által való megveretése tárgyában. Mindezeknél nagyobb tevékenységet talán vsak az általános törvényhozás munkájában s a hírlapíró dalomban íV-jtett ki, mindig a nemes liberalizmus hagyományainak szellemében. Első beszédét az alkotmány törvény (1920:1.) tárgyában, mint a kizgazdapárt hivatalos szónoka, tartotta. Nevezetes beszédeket mondott még: a fővárosi törvény javaslat eHen, az árdrágitási javaslat tárgyalásánál, a birák és ügyészek fizetésrendezéséről, a numerus clausus és a botbüntetés ellen, a földreform tárgyalásakor, mikor több jelentós módosítását fogadták el, a párbaj ellen, az ingó- és ingatlanvagyonváltság tárgyában, az egyetemi törvényjavaslathoz, a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítése tárgyában, az őrlési és forgalmi adókhoz, a detronizációs törvényjavaslat tárgyalásakor, mikor Kossuth Lajos emlékének törvénybeiktatását is követelte, az ipartörvényjayaslathoz, a választójogi törvényjavaslat ellen stb. Különösen említésre méltó beszédei még, melyekben az egész állami, nemzeti és társadalmi életet átfogó problémákat tárgyalt, az 1920/1921. évi költségvetéshez s az 1922. év első félévi indemnitáshoz mondott beszédei, melyekhez méltón sorakozik a második nemzetgyűlésen mondott indemnitá^i beszéde. Mindehhez járul ügyvédi ténykedése. Irodáját időközben Veszprémből Budapestre helyezte át. Az első nemzetgyűlésbe a devecseri kerület küldte kisgazdapárti programmal. Liberális