1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Reisinger Ferenc

157 sági akadémiát pedig szülővárosában hallgatta. Tizenhat eve tagja Zala vármegye törvényhatósági bizottságának. Monk reszt vesz a vármegye keresztényszocialista mozgalmaiban. A háborút mint népfölkelőszázados küzdötte végig a 20. honvedgyalogezrednél. A keszthelyi kerület a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programul jávai választotta meg képviselőnek 1920-ban. A disszidensekkel együtt utóbb kilépett a pártból s a Teleki-féle egységes kormányzópárt megalakulásakor annak tagja lett. Később ennek felbomlása után újból a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjához csatlakozott. A párt kettészakadása után a Huszár— Lrnszt-csopovttal maradt ós a keszthelyi kerületben lépett lel újra, ahol Zsitvay Sándor kisgazdapárti és Zsigmond József Kassay-párti jelöltekkel szemben 1906 abszolút szótöbbséggel választották meg. Reisinger Ferenc (Miskolc, II. kerület.) . Született Puszta-Hidvégen 1880-ban. Iskoláinak elvégzése után a borsodmegyei Mezőkövesdre került, ahol kitanulta az asztalosmesterséget. Amikor felszabadult, belekapcsolódott a munkásmozgalomba, s tevékeny részt vett ugy a szakszervezeti életben, mint a pártéletben. A Bánffy-korszak idején többizbeu megbüntették. Az 1905. évben Miskolcra került. Hamarosan tagja lett a famunkáscsoport vezetősének és röviddel rá a miskolci szociáldemokratapárt végrehajtóbizottságának. 1908-ban munkatársai bizalmából a miskolci kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselője lett. Szerkesztette a Miskolci Munkás-Újságot, amely a háború következtében szűnt meg. Soha nem esett szélsőségekbe és ezzel biztositatta munkástársai szeretetét és a polgárság tiszteletét a maga számára. Az 1918. évben megbizták a miskolci munkaközvetítő intézet szervezésével és vezetésével. A Berinkei-kormány alatt Miskolc kormánybiztos-főispánja volt. Amikor Károlyi Mihály átadta a hatalmat a kommunistáknak. Miskolc város munkássága és polgársága egyöntetű kivánságának engedve, elvállalta a munkástanács elnökségét. Ebben a minőségében minden szélsőségnek gátat vetett. A diktatúra bukása után vizsgálat alá fogták ós csak amikor a vizsgálat befejeződött és semmi vádat ellene emelni nem tudtak, folytathatta munkáját ott, ahol a diktatúra kikiáltása előtt kénytelen volt abbahagyni. 1922 január 1-én a miskolci szociáldemokrata párt titkárává választották. A nemzetgyűlési választásokon a miskolci II. kerületben választottak meg szociáldemokrata programmal Kóbert Emillel, a kerület volt kereszténypárti képviselőjével s Weisz Konráddal, az Andrássy-Friedrich párt jelöltjével szemben. 5740 szavazatot kapott, mig Róbertre 2702, Weiszre 911 szavazat esett. Abszolút szótöbbsége 2127 volt.