1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Patacsi Dénes

136 lemen hallgatott. 1903-baii Somogymegyc tiszteletbeli szolga­bírójává választolta, állásáról azonban 1905-ben a Fcjérváry­kormány hivatalba lépése után lemondott. 1906-ban Selmecz­és Bélabánya, 1910-ben pedig a szegvári kerület alkotmány­párti programmal képviselővé választotta. A háború kitöré­sekor, mint a 9- huszárezred tartalékos hadnagya vonult a harctérre. Az országgyűlés háborús ülésszakaiban élénk részt vett a politikai helyzet és a A'álasztójog körül megindul! vitákban. A Tiszakormány bukása után gróf Esterházy Móric kormányában miniszterelnökségi államtitkár lett, később valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. Az októberi forradalom után résztvett a kisgazdapárt meg­alakításában, amely később beolvadt az országos kisgazda­pártba. A dombóvári kerület a kisgazdapárt programmjával küldötte a nemzetgyűlésbe, a pártból azonban kilépeti, s ő lelt, egyik vezetője a disszidens csoportnak, amely az egysé­ges kormányzópárt megalakítását sürgette. Amikor ez sike­rült, ő is tagja lelt az egységespártnak, de a békeszerződés elfogadása után kilépett és pártonkívüli maradt. A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés pártjának reorganizálása után — követve gróf Andrássy Gyulát — 1921 márciusában ő is be­lépett ebbe a pártba, amelyei azonban már 1921 december végén az októberi események miatt otthagyott. A Keresztény Nemzeti Egyesülés akkor még kormány támogató párt volt, ő pedig az akkor folyó indemnitási vitába a heves beszédben a kormány ellen fordult, miután már az októberi események következtében legitimista érzelmei erősen szembehelyezték a kormánnyal. Az első nemzetgyűlés első felében egy indít­ványa vetett nagyobb hullámokat, amelyben a Károlyi-for­radalom részeseinek vád alá helyezését követelte. Az első nemzetgyűlés utolsó szessziójában több nagyhatású beszédet mondott s különösen a királyim tisztekkel való bánásmód­ról, a postai cenzúráról, a tatabányai eseményekről és Oslenburg érdekében mondott interpellációi keltettek nagy feltűnést. A kormány ellen intézett támadásainak hűvös modorával leplezett s/zenvedélyessége izgalmas jelenetekre adott alkalmat' az amúgy is izgatott hangulatú Házban. 1922 január 15-én Andrássy Gyula gróffal együtt csatlakozott aFriedrich-tJárthoz, mely azóta mint Andrássy—Friedrich­párt szerepel. Ennek a pártnak a programmjával lépett fel régi kerületében, Dombóváron, ahol a mandátumért rend­kívül heves harcot kellett vívnia egységespárti ellenielöl t­ieivel. Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkár és Balogh Gyulával szemben. Pótválasztásra került a sor, ame­lyen Balogh Gyula egységespárti 534 szavazattal maradt kisebbségben Pallavicini őrgróffal szemben. Pata esi Dénes (Baranyaszentlőrinci kerület.) Szentdienesen született 1877-ben. Hat elemi iskolát vég­zett. Szentdienesen gazdálkodik 15 hold földön. Igazgatósági

Next

/
Thumbnails
Contents