1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Nagy János dr.

129 szabadulván, Budapesten és a környéken bujdosott tizenbárom hétig, majd átszökött a határon és sok küzdelem és Kaland után hazavergődött Béresbe, ahonnan azonban a megszálló románok üldözései elől hamarosan menekülni volt kénytelen. Alig ért azonban a csehek által megszállott területre, a csehek lefogták, Munkácson egy hónapig fogva tartották, majd pedig kiutasították. Szeptemberben sikerült eljutnia csonka vármegyéjébe, ahol azonban hivatalát nem foglalhatta el újra, inert a. vármegyéje nyugdíjazta. Ebben az időben különböző vádakkal illették, ezek azonban valótlanoknak bizonyultak. A biróság minden fokon rehabilitálta. Nyugdíjaztatása után a, vármegye tarpai járásában telepedett meg. Az általános választásokon két lielyen is fellépett a líassay-párt progra mm jávai. Vásárosnaményben és Tarpáu (a csonka beregszászi kerületben). Vásárosnaményben Tomcsányi Vilmos Pált, a Bethlen-kormány akkori igazságügyminiszterét győzte le nagy többséggel. Győztesként került ki a tarpai választásból is, ahol br. Perényi Zsigmonddal, az Egységes Párt elnökével állt szemben, a választás eredményét azonban nem hirdették ki, magát a választást pedig a vármegye központi választmánya megTsemmisitette, azzal az indokolással, hogy a választás nem volt megtartható. Az uj választást a központi választmány június 16-ra tűzte ki s bár ő erről csak két nappal az ajánlás benyújtására kitűzött határidő letelte előtt értesült, mégis meg tudta szerezni az ajánláshoz szükséges aláírásokat s az illetékes választási biztos az ajánlást el is fogadta. A választás azonban ezúttal nem volt megtartható, mert egy nappal előtte az egész választási bizottság leniondott. A tarpai választás egyike volt a nemzetgyűlési választások legszenzációsabb fejezeteinek. A nemzetgyűlés második ülésén éles konfliktusba keveredett báró Kaas Alberttel, aki őt „podzsupan"-nak nevezte. Ebből igen éles személyes vita támadt, amelynek során Nagy Ernőnek alkalma volt a forradalom s a kommunizmus alatti magatartását igazolnia. A Rassau-várt tagja. Nagy János dr. (egri) (Egri kerülőt.) 1877-ben született PJgerben. Középiskoláit ugyanott, a teológiát Budapesten végezte. A teológiai doktorátus megszerzése után káplán lett Dévaványán, ahonnan Szolnokra helyezték át, majd Egerbe kinevezték hittanárnak és 1907 óta az egri teológia tanára. Eger város és Heves vármegye közéletébeu élénk szerepet visz, városi képviselő és vármegyei törvényhatósági bizottsági tag. Az egyházi irodalmi téren is munkálkodik. 1916-ban jelent meg Egyházi közigazgatás cimü munkája, egy másik pedig 1918-ban került ki a sajtó alól Házasságjogi lelkipásztorkodás, tekintettel az uj kodexra címmel. Ezenkívül számtalan cikke jelent meg az Egri Híradó, Eger, Egri Népújság, Alkotmány, Igaz Szó és 9