1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Nagy Emil dr.

127 parti képviselője volt az első nemzetgyűlésen. Baranyamegyének a szerb megszállás alól való felszabadulása után (1921) az érdekelt képviselők közös elhatározásának meg-felelőén mandátumáról lemondott, kerülete azonban újra megválasztotta. A második nemzetgyűlési választások során mint az egyséyespárt hivatalos jelöltje lépett fel régi kerületében, ahol egyhangúlag választották meg*. Nagy Emil dr. (Jászladáuyi kerület.) 1871 november hó 16-án született Kaposvárott a vámosi Nagy-család Somogymegyébe szakadt ágából. Atyja, Nagy Sándor, a régi magyar világ- egyik nagytekintélyű kúriai bírája volt. A középiskolát a budai kat. főgimnáziumban, a főiskolát a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán végezte. Időközben egy évig- Németországban is tanult és jogi tanulmányainak elvégzése után Parisban egy éven át mint ügyvédjelölt működött. 1898-ban ügyvédi vizsgát tett s 4 éven át ügyvédi irodákban mint irodavezető működött s különösen Friedniann Bernát hírneves irodájában büntetőjogi szakképzettséget szerzett. Önálló ügyvédi irodát 1902-ben nyitott s hamarosan előkelő ügyvédi hírnévre tett szert és azóta megszakítás nélkül folytatja az ügyvédi gyakorlatot. Nagy eréllyel vetette magát rá azonnal a politikai petíciók képviseletére s ezen a téren, mint fiatal ügyvéd, nagy sikert aratott, különösen a nagy port felvert Enyedy-Lukács-féle mandátum megsemmisítése alkalmával. 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben a volt szolnoki választókerület országgyűlési képviselővé választotta Kossuth-párti programmal. Mint képviselő egyik zászlóvivője volt annak az eszmének, hogy a 48-as politikát reál-politikává kell átgyúrni. Ezzel kapcsolatban nagy súlyt helyezett az országbelügyi viszonyainak keresztény, agrár irányban való átformálására a liberális alap félretolása nélkül. Ezekkel az irányzataival igen éles ellentétbe került különösen Justh Gyulával s később 1910 felé a konzervatív irányú politika mezején gróf Tisza Istvánnal került szorosabb politikai ismeretségbe. Jelentékeny szerepet vitt a delegációkban is 5 éven át, ahol mint korjegyző kezdte működését és azután a zárszámadási bizottság előadója lett. Ugyanebben az időben megkinálták a belügyi adminisztratív és az igazságügyi politikai államtitkársággal, de mindkét kitüntetést azzal hárította el magától, hogy ügyvédi pályáját semmi szin alatt se hagyja el. 1908-ban néhai herceg Esterházy Miklós hitbizományi uradalmainak jogi igazgatását vette át és ezt folytatja még ma is. Politikai és ügyvédi működése mellett különösen a Thidapesti Hírlap hasábjain publicisztikai működést fejtett ki és szépirodalmi, valamint különösen az interparlamentáris konferencia üléseivel kapcsolatos leiró tárcái népszerűségnek örvendettek abban az időben. Mint az interparlamentáris