1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Létay Ernő
ilí gató több pályadijat nyert el. 1891-ben jelent meg á Duna folyóra vonatkozó nemzetközi jogállapot c. könyve. Ugyanazon évben mint cimz- segédfogalmazó Baross minisztersége alatt a kereskedelmi minisztériumban kezdte meg államszolgálatát és fokozatos, de mindannyiszor soronkivüli előmenetellel az adminisztratív államtitkárságig vitte, melyei aztán közel öt évig töltött be. A kereskedelmi minisztériumban főleg gazdaságpolitikai ügyekkel foglalkozott. A külföldi vám- és kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknak hét évtizeden át szereplője, az osztrák-magyar hosszadalmas kiegyezési tárgyalásoknak egyik főrészese volt. Időközben számos nemzetközi jogi, jogtörténeti és pénzügyi természetű dolgozata jelent meg. Legterjedelmesebb A konzuli bíráskodás intézménye (1904.). 1900—1904-ig a keleti keresk. akadémián a jogi enciklopédia, a keleti jogismeret és a nemzetközi jog tanára volt. 1905-ben a budapesti tudományegyetem jogi karán a nemzetközi jog magántanárává habilitálták és ugyanezen a fakultáson 1915-ben címzetes nyilvános rk. tanár lett. 1921-ben a kormányzó a nyilvános rendes egyetemi taiiárí eimet adományozta neki. Hét év óta a diplomataképző főiskolai kurzuson is tanit. A Károlyi és bolseviki rezsim alatt közszolgálaton kivül volt és három szemeszteren át mint rendes orvostanhallgató uj életpálya eshetőségére készült. A bolseviki uralom megbukván, a közszolgálatba visszahívták és 1919. aug. hótól 1920 augusztusig külülgyminiszteri államtitkár volt. Ebbe az időszakba esik neullyi kiküldetése, amikor az öt békefődelegátus egyike gyanánt a békeszerződés gazdaságpolitikai részeit képviselte. 1902-ben nyerte el a magyar nemességet szepesbélai előnévvel, 1915-ben magyar bárói méltóságot, 1916-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. Számos bel- és külföldi rendjel tulajdonosa. A szepesbélai kerület küldte a nemzetgyűlésbe egységespárti programmal. Létay Ernő (Biharnagybajomi kerület.) A biharmegyei Kokadon született 1879-ben- Iskoláit a debreceni evangélikus kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemea végezte el s ezután Németországban, a hohenheimi gazdasági akadémián gazdasági tanulmányokat folytatott. Hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban, Németországban és Angliában. A kelyi függetlenségi és 48-as pártnak már ifjúságától fogva egyik vezető tagja volt s különösen az általános, titkos és nőkre is kiterjedő választójogért folytatott küzdelmet. Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának tagja s a megye köz- és társaüalmi eletében hosszú idő óta tevékeny szerepet játszik. A világháború alatt századosi rangban a 2. honvédhuszárezrednél teljesített katonai szolgálatot. Hosszú ideig volt a harcterén, több ütközetben vett részt s három kitüntetést szerzett. 1916-ban időközi választáson a Nadányi Gyula halálával megüresedett bárándi kerületben függetlenségi párti