1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Krakker Kálmán dr. - Kuna P. András

112 Krakker Kálmán dr. (Váci kerület.) Pusztaszent Jakabon, Pest vármegyében, 1880 július 15-én született. Édesapja a váci püspöki uradalom tiszttartója volt. A váci kegyesrendi gimnáziumban és a budapesti tudományegyetem, jogi fakultásán végezte tanulmányait. 1902-ben a jog és államtudományok tudorává avatták. Doktorrá avatása után előbb két évig a váci kir. járásbíróságon joggyakornokoskodott, aztán pedig közigazgatási szolgálatba lépett s 1906-ban vármegyei aljegyző lett Pestpiljssoltkiskun vármegyében. Közben leszolgálta önkéntesi évét s a íi. ez. honvédhuszárezred tartalékos tisztje lett. 1920 májusáig a vármegyei központban szolgált, legutóbb mini tb. főjegyző, amikor is Pest vármegye közönsége a váci járás főszolgabírójává választotta. A kommün alatt a vármegyei direktórium a közigazgatási ügyek vezetésével bízta meg. Felettes hatóságának hozzájárulásával vállalta is ezt a szolgálatol, de nem sokáig bírta s hamarosan megszökött. Székesfehérvárt bujkált, míg a kommün össze nem omlott. Az általános választásokon pótválasztásokon kapott mandátumot az egységes párt programmjávai 2250 szótöbbséggel Bárdos Ferenccel, a szociáldemokrata párt jelöltjével szemben, miután a kerület volt képviselőjét, Hornyánszky Zoltán dr.-t már az alapválasztáson sikerült, kibuktatnia. Kuiiíi P. András (Kunszentmártoni kerület.) Kisgazda. 1866-ban született, Kunszentmártonban. Földmivesesaládból származik. Hat elemi iskolát végzett. 1886-ban katonai szolgálatra vonult be a 68-ik gyalogezredhez s 1889ben tizedesi rangban bocsátották el. Mint a Katholikus Népszövetség tagja évtizedek óta tevékeny részt vett az egyesület, működésében. A szövetkezeti mozgalom terén régóta tevékenykedik s több szövetkezetet alakított. A helyi újságokban gyakran volt szószólója a falusi nép érdekeinek. 1916-ban katonai szolgálatra vonult be Prágába, majd Orosz-Lengyelországba került s mint a 68-ik gyalogezredhez beosztott trénkáplár, egy épitőszázadnál teljesített szolgálatot. A. vármegye törvényhatósági bizottságának tagja s a Magyar Uazdaszövetség alelnöke. 1918-ban megalakította a megyei 48-as függetlenségi pártot. A kommün alatt nem tartózkodott községében, csak a román megszálláskor tért oda vissza. A proletárdiktatúra bukása után fáradhatatlanul tevékenykedett a Kisgazdapárt központjának megszervezése érdekében s a pártnak az első időkben egyik alelnöke volt. Az első nemzetgyűlésen' a kunszentmártoni kerületet képviselte kisgazdapárti programmal. Csatlakozott az egységes párthoz, amelynek programmjával küldte régi kerülete egyhangú választás alapján a nemzetgyűlésbe.