1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Korányi Frigyes báró dr.

109 351 szótöbbséggel Gunda Jenővel, a kerület volt képviselőjével szemben (412Í)—Í3778.) egységespárti programmal. Korányi Frigyes báró clr. (Komáromi kerület.) Tolcsvai Korányi Frigyes dr. 'báró atyai ágon többszázados orvosi család leszármazottja. Atyai ágon egyenes leszármazottja tolcsvai Bónis Sámuelnek, az 1848-iki kormány igazságügyi államtitkárának s Kossuth Lajos háborús kormánybiztosának, valamint tolcsvai Bónis Ferenc kuruc? kapitánynak, kit Lipót császár YViener-Neustadtban lefejeztetett. 1869 június 21-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában befejezve, a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán, majd a heidelbergi Ruperto-Carolina egyetemen, a párisi Sorbonne-on s a londoni School of Economies-on tanult, a közgazdíasági tudományokkal foglalkozva. Közgazdasági tanulmányai mellett szépirodalommal is foglalkozott s 1901-től hosszabb ideig munkatársa volt a Gyulai Pál által szerkesztett Budapesti Szemlének. Állami szolgálatba 1892-ben lépett minit pénzügyminiszteri fogalmazógyakormok. 1908-ban mint miniszteri titkár a hitelosztály vezetésével bizatott meg, majd pedig kormánybiztossá nevezték ki a Magyar Földhitelintézethez és a Magyar Agrár- és Járadékbankhoz s kormánybiztosilielyettessé az Osztrák-Magyar Bankhoz. Hivatalból volt tagja a m. kir. Postatakarékpénztári Tanácsnak és Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. 1912-ben miniszteri tanácsosi cimmel ruháztatván fel az 1908: XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatójává nevezték ki. E minőségében megválasztották a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége alelnökének, az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmánya tagjának, valamint a Budpesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának tagjává. 1917-ben az OKH és az állani által lótesitiett Nagybecskereki Tengerifeldolgozó- és Olajgyár elnökévé választották meg. 1919-ben a bolsevizmus kitörése után főként a Nemzetvédelmi Szövetség alapitásábiiu való részvételeért üldöztetésben volt része s menekülni volt. kénytelen. A bolsevizmus letörése után ismét átvette az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetését, de már 1919 szeptember hó elején pénzügyminiszterré neveztetett ki a Friedrieh-kormányban s mint pénzügyminiszter volt tagja ugy a Huszár- mint a Simonyi-Semadani- és Teleki-kormánynak egészen 1920 december 16-ig". Állásáról azért morldlott le, mert a szövetkezeti tötörvényjavaslat tárgyalásánál az Ereky által benyújtott határozati javaslat kapcsán, amelyet ő ellenzett), meglepetésszerűen a nemzetgyűlés leszavazta. Lemondását csakhamar az egész Teleki-kormányé követte. Korányi báró utóda Hegedűs Lóránt dr. lett, akinek vállalkozását visszavonultan s mint a volt pénzügyminiszterek gyülekeze-