1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bencze Gábor - Beniczky Ödön

18 Bencze Gábor. (Dunavecse.) 1871-ben született a pestmegyei Solton. Négy gimnáziumot végzett Kunszentmiklóson. Azóta birtokán gazdálkodik. A vármegyei törvényhatóság és községi képviselőtestület tagja. 1892/3-ban a 38. gy. e.-nél katonai szolgálatot teljesített. A hires solti ellenforradalomban aktiv részt vett. A dunavecsei kerület 360 abszolút többséggel, kisgazdapárti programmal képviselővé választotta Platthy György a kerület volt képviselőjével szemben. A véderő- és kivándorlási bizottság tagja. Beniczky Ödön. (Szombathely.) Született Zólyomban 1878 február 12-én. Középiskolai tanulmányait a besztercebányai s a kalocsai gimnáziumban végezte. A budapesti tudományegyetemen jogi- és államtudományi tanulmányokat folytatott. Katona éveit a tiroli császárvadászezrednél töltötte, ahonnan mint t. hadnagy vált meg. Majd a hirlapirói pályára lépett s tagja lett az Alkotmány szerkesztőségének. Mint e lap politikai rovatvezetője részese volt az országgyűlési néppárt összes küzdelmeinek. Publicisztikai tevékenysége általános elismerésre talált. Az országgyűlés képviselőházának 1906-ban lett tagja, amikor Rózsahegyen választották meg néppárti programmal. 1917-ben az Esterházy kormány alatt Bars, a Wekerle-kormány alatt Bars és Esztergom vármegyék főispánja volt. Politikai pályájának nevezetesebb eseményei az önálló bankmozgalom idején összeütközései az akkori függetlenségi párttal és annak vezérével Justh Gyulával. Szerepelt továbbá az ismeretes kaszinó-afférben, midőn a parlamenti őrséggel kapcsolatban felmerült ügyben az összes tisztek kiváltak a Nemzeti Kaszinóból. Az összeomlás után visszavonult a politikai élettől s csak a diktatúra bukása után jelent meg újra a politikai életben. A kommün alatt a bécsi ellenforradalom egyik szervezője volt. Tagja volt az Antibolsevista Comiténak s e minőségében sokat tartózkodott Prágában, ahol a Csallóköznek az ellenforradalom felvonulási céljaira való átengedése iránt tárgyalásokat folytatott — sajnos eredménytelenül — a csehekkel. A keresztényszociális gazdasági párthoz, mint a régi néppárt elveinek letéteményeséhez csatlakozott s a párttal együtt vonult be a keresztény nemzeti egyesülésbe, amelynek programmjával a szombathelyi kerület küldte a nemzetgyűlésbe egyhangú választással. A Friedrich kormányban belügyi államtitkár, Huszár Károly koncentrációs kormányának belügyminisztere volt s Huszár Károly-