1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Muszty István

95 amikor is a hadseregfőparancsnokság szállásmesteri osztagának segédtisztjéül osztották be. Több utat tett a Fekete-tengeren a segédcirkálóvá átalakított Athenae- nevű kereskedelmi hajón. 1919 januárjában került haza s a Hangya szolgálatába lépett. A kommün bukása után meghívták az újonnan szervezett kisgazdapárt központi irodájába s a pártnak előbb titnára, majd főtitkára, később igazgatója lett. Ebben a minőségében igen érdemes tevékenységet fejtett ki a párt megszervezése körül. Az általános választások előkészítő munkálatai az ő adminisztrációs irányítása mellett folytak. Nagyrésze van abban, hogy a kisgazdapárt a választások alkalmával többségben került be a nemzetgyűlésbe. A lengyelmagyar barátság ápolásának régi lelkes szószolója és a lengyelmagyar szövetség főtitkára. A nemzetgyűlésen különösön külpolitikai és közgazdasági kérdésekben tartott figyelemreméltó felszólalásokat és interpellációkat. Élénk visszhangot keltett az az indítványa, amelyet a lengyel-orosz háború idején a lengyel nemzet és nemzetgyűlés üdvözlése érdekében terjesztett elő a nemzetgyűlésen. Nagy tetszésre talált a második Teleki-kormány bemutatkozásánál tartott beszéde, amellyel a magyar külpolitika inaugurálását sürgette. 1920 év nyarán a kormány megbízásából diplomáciai kiküldetésben hosszabb időt töltött Lengyelországban. A tiszántúli választások alkalmával nagy többséggel küldte a kisvárdai kerület kisgazdapárti programmal a nemzetgyűlésbe. A katonai eliátási törvényjavaslatok előadója volt. A külügyi bizottság jegyzője, a közgazdasági és véderőbizottság tagja. Muszty István. fSzalánta.) 1875-ben született Zalaszentmihályon, kisbirtokos családból. Később családjával együtt Nagykozád községbe költözött, ahol az államosított községi iskola gondnoka lett. Zala várgyeme törvényhatósági bizottsági tagjául választotta meg. A háborúban gazdasági különítményeknél teljesített szolgálatot. A galíciai gabonatermés betakarításával oly nagy eredményt ért el, hogy a második hadsereg parancsnoksága külön dicséretben részesítette. A harctérről hazatérve, elhanyagolt gazdaságát rendbehozta, virágzóvá tette, községe pedig biróvá választotta. A forradalom után bekövetkezett szerb megszállás alatt megszervezte a baranyamegyei kisgazdapártot, amelynek elnöke lett. A szalántai kerület a kisgazdapárt programmjával választotta meg képviselőjévé. Tagja a földmivelési és kérvényi bizottságnak.