1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kovács Emil

79 dön gazdálkodtak hét tagból álló családjukkal. A tanyai nép­iskola elvégzése után dr. Tóth János kegyesrendi tanár a tanyai népiskolák felügyelője Szegedre hozta, ahol a kegyes­rendiek segítségével és azok gimnáziumában végezte el hat év alatt a nyolc osztályt. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Itt ugy tartotta fenn magát, hogy az országgyűlésen a gyors­irodában mint napidijas irnok és kisegítő gyorsíró nyert alkal­mazást. Az egyetemen mint jeles jogász ösztöndijat nyert és gyors egymásutánban tette le szigorlatait. Ügyvédjelöltsége egy részét Budapesten töltötte, majd Szegedre ment, hol ügyvéd­jelölt korában tagja lett a városi törvényhatóságnak és ott csak­hamar vezető szerepet vívott ki magának. Hirlapirói munkássá­gával és politikai szereplésével nagy népszerűségre tett szert és párttitkára, majd 25 éven át elnöke lett a szegedi függetlenségi és 48-as pártnak. A világháború idejében Kelemen Béla akkori képviselőnek szegedi főispánná történt kineveztetése után 1917 július 30-án egyhangúlag választották meg Szeged város II. kerületében képviselőül Apponyi-párti programmal. Az 1918. évi novemberi házfeloszlatás és forradalom után visszavonultan élt és politikával nem foglalkozott. Szegeden Kelemen Bélával és több politikussal együtt a francia megszállás idejében az ellen­forradalmat az Antibolsevista Comité megalkotásával titokban készítette elő ugy, hogy 1919 június havában a szegedi kormány megalakulását lehetővé tették. Károlyi Gyula gróf és társai erős talajt találtak Szegeden, midőn Aradról átjöttek. Horthy Miklós kormányzónak igy sikerült mint szegedi volt honvé­delmi miniszternek a nemzeti hadsereg megalapozási munká­ját megkezdeni. A nemzetgyűlési képviselőválasztások alkal­mával 1920 január havában ismét egyhangúlag választotta meg Szeged város III. kerülete kisgazdapárti programmal. A nemzet­gyűlés közjogi bizottságának elnöke és legfontosabb bizottsá­gainak tagja. A rekonstruált Teleki-kormány idejében a belügy­miniszterségre kapott meghívást; de működési körének bizto­sítása tekintetében az általa kivánt garanciát nem kapta meg s igy a tárcát nem vállalta. A közjogi és igazolási állandó bizottság elnöke, tagja az igazságügyi és Összeférhetetlenségi állandó bizottságnak. Kovács Emil. (Budapest, XV. választókerület.) 1868-ban született Karcagon. Középiskoláit Karcagon és Mezőtúron, a teológiát a debreceni kollégiumban végezte. Majd filozófiai tanulmányokat folytatott a budapesti, bécsi, zürichi és lipcsei egyetemeken. 1896-ban debrecenben káplán lett, egy év múlva Budapestre jött hitoktatónak és mint ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents