1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gróf Andrássy Gyula

5 a terve azonban egyfelől a Justh-párt, másfelől a király ellenállásán meghiúsult. A Khuen-kormány bukása után Andrassy Lukács László miniszterelnöksége alatt ujabb kísérleteket tett a parlamenti béke helyreállítására, ezúttal a választójogi priusz alapján. De ez a terve sem sikerült. Az ellenzék obstrukciója folyt tovább, a parlamenti erkölcsök durvulása egyre ijesztőbb méreteket öltött és Tisza István, aki a képviselőház elnökévé választatta magát, most már erőszakkal akarta letörni az ellenzéket. Ez aztán végképpen lehetetlenné tette a megegyezést: az ellenzék most már minden eszközzel megakadályozta a parlamenti tárgyalásokat, Tisza István pedig azzal felelt, hogy erőszakkal vezettette ki az ellenzéki képviselőket a Házból. E sivár parlamenti harcok idején történt az a páratlanul álló eset, hogy a mentelmi bizottság Andrássyt is kitiltotta a Ház i üléseiről s hogy Tisza István ennek a határozatnak rendőri hatalommal szerzett érvényt. Andrassy e súlyos parlamenti harcok alatt is élénk figyelemmel kisérte a külpolitika eseményeit. A világpolitika horizontján sötét felhők tornyosultak s Andrassy az 1913. évi delegációban megragadta az alkalmat, hogy a monarchia külpolitikájára elhatározó befolyást gyakoroljon. Három beszédet mondott a delegációban, amelyek egész Európában nagy feltűnést keltettek. E beszédeinek alapgondolata az volt, hogy a monarchia világpolitikája abban áll, hogy az Anglia és a Német Birodalom között mutatkozó és már-már fenyegető méreteket öltő ellentéteket a világbéke megóvása érdekében áthidalja. A következmények teljes mértékben igazolták Andrassy politikáját. Közben, 1913 szeptemberében újra megalakitota pártját, az alkotmánypártot, azzal a kimondott célzattal, hogy a kormányt alkalmas időben, mint guvernementális ellenzék átvegye. 1914 tavaszán hosszabb ideig külföldön tartózkodott s Korfu szigetén ismételten alkalma volt arra, hogy a német császárral s Konstantin görög királlyal politikai megbeszéléseket folytasson. A külpolitikai fejlemények most fokozottabb mértékbe vették igénybe a figyelmét s mikor ez év júniusában szerb bérgyilkosok meggyilkolták a trónörököst s a feleségét, helyeselte a monarchia energikus fellépését Szerbiával szemben. Mikor pedig a konfliktus a világháborúhoz vezetett, egyik főtényezője volt a magyar pártok között létrejött treuga deinek, mely csak akkor halványodott el, mikor a kormány Andrassy minden figyelmeztetése ellenére a nagy bél- és külpolitikai hibák egész sorozatát követte el. 1915 októberében Berlinben járt, ahol beható tanácskozásai voltak a német államférfiakkal a lengyel kérdésben és mindent megtett, hogy az Amerikával való szakítás elkerülésére bírja a németeket. Sajnos, sikertelenül, aminthogy sajnos, sikertelenek maradtak a béketárgyalások megindítására irányuló ismételt kísérletei is. Mikor 1916-ban felvetődött a hősök választójogának a