1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Haller József - Haypál István

58 ságában. Az első Friedrich-kormányban a propagandaügyek minisztere lett, a Huszár-kabinetnek pedig kultuszminisztere. Tárcáját megtartotta az első Teleki-kormányban is. Kultuszminiszterségéhez fűződik a numerus clausus megalkotása. A második Teleki-kormányban utódja Vass József lett. Amikor a párt vezetését Andrássy Gyula gróf vette át, Haliért ügyvezető elnökké választották meg. Azóta különösen a párt szervező és agitációs munkáiban vesz tevékeny részt. Kitűnő szónok, pártjának egyik legnépszerűbb vezére. A nemzetgyűlési választásokon három kerületet kapott. Budapest I. kerülete és Lövő egyhangúlag juttatta mandátumhoz, Cegléden pedig nagy többséggel győzött a kisgazdapárti Dobos Sándor polgármesterrel szemben. A közgazdasági, közjogi, közigazgatási, közoktatási, pénzügyi és zárszámadás vizsgáló-bizottság tagja. Fővárosi bizottsági tag. Dr. Haller József. (Budapest XX. választókerület.) 1884-ben született Mezőpetrin, Szatmár megyében. Róni. kat. Haller István volt miniszternek öccse. Középiskoláit Szatmáron, Esztergomban végezte, az egyetemet pedig Budapesten. Négy évig papnövendék volt, két évig teológus, de még felszentelése előtt otthagyta a papipályát és elvégezte a budapesti egyetemen a jogi fakultást. Jog és államtudományi doktor. 1913-ban * ügyvédi oklevelet szerzett. Azóta, mint ügyvéd és hírlapíró működik. Számtalan cikket irt a Népújságba, az Uj Lapba, az Alkotmányba és egyéb keresztény lapokba. Eveken át a Katolikus Népszövetség egyik vezető tisztviselője volt, amiért a kommün alatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, és heteken át bujkálnia kellett. A budapesti XX. választói kerület mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés tagját kimondottan keresztény szocialista programmal küldte a nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlés jegyzője volt, utóbb azonban erről az állásról egyéb irányú elfoglaltsága miatt lemondott. .A nemzetgyűlésen több izben szólalt fel, főleg szociális kérdéseknél. Fővárosi bizottsági tag. Az igazságügyi, könyvtári és mentelmi bizottság tagja. Haypál István. (Gyönk.) A tolnamegyei Magyarkeszin született 1873 február 18-án. Hat elemi iskola elvégzése után gazdálkodáshoz fogott. A vármegye egyik legképzettebb kisgazdája. 1903-ban Némedi köz-