1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Forgács Miklós - Friedrich István

48 Forgács Miklós. (Megyaszó.) 1879-ben született Sajóhidvégen, Zemplén vármegyében. Egyszerű földmives ember, aki minden alkalmat felhasznált arra, hogy tanuljon, igy négy gimnáziumot el is végzett. A Magyar Gazdaszövetség gyűléseinek szorgalmas látogatója volt. 29 éves korában községi biróvá, nem sokkal későbben megyei törvényhatósági bizottsági taggá választották. 1910-ben községi fogyasztási szövetkezetet alapított, annak működésében tevékeny részt vett. Régi, kitartó harcosa a kisgazdaérdekek­nek. Sok intézmény elnöke és igazgatósági tagja. A világhábo­rúban mint közkatona végigharcolta az orosz, román, olasz harc­terek csatáit. A forradalmak alatt erélyesen küzdött a szélső­ségek lábrakapása ellen. A megyaszói kerület nagy lelkesedéssel választotta nemzetgyűlési képviselőjévé kisgazdapárti program­mal. A nemzetgyűlés jegyzője. A kivándorlási és számvizsgáló­bizottság tagja. Friedrich István. (Budapest, VI. választókerület.) 1883-ban született. Malackán, Pozsony vármegyében, ahol édesapja gyáros és gyógyszerész volt. Középiskolai tanulmá­nyait a pozsonyi főreáliskolában végezte, azután pedig a buda­pesti, majd charlottenburgi műegyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet kapott. Ezenkívül jogot is hallgatott Buda­pesten és Berlinben. Tanulmányai befejeztével Berlinben állást vállalt; az Allgemeine Elektrizitátgesellschaftnak volt a mér­nöke, majd a főmérnöke. 1908-ban gépgyárat alapított Mátyás­földön, melynek ma is tulajdonosa. Ez a virágzó iparvállalat felvonógépek gyártásával foglalkozik. A világháborúban mint tüzérfőhadnagy vett részt. Politikával csak 1918 óta foglal­kozik, az a karrier azonban, amit rövid idő alatt befutott, szinte példa nélkül áll. Azzal kezdte, hogy Amerikában járt, majd Cinkotán megszervezte az ottani függetlenségi és negyven­nyolcas pártot. Neve a Károlyi-forradalom idején kezdett sze­repelni. Hadügyi államtitkára volt Károlyi kormányának s min­dent elkövetett, hogy keresztezze a szocialisták számításait. O volt az, aki a szocialista agitátorok üzelmeinek megakadá­lyozása végett a tiszti zászlóaljak szervezését vette a kezébe. Ebbeli terveit azonban a katona- és munkástanácsok meghiú­sították. Mikor látta, hogy a helyzet mindjobban balra tolódik és már nem tartóztathatja fel a lavinát, kivált a Károlyi-kor­mányból. A proletárdiktatúra alatt fontos szerepe volt minden ellenforradalmi mozgalomban. A vörösök letartóztatták és

Next

/
Thumbnails
Contents