1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Forgács Miklós - Friedrich István

48 Forgács Miklós. (Megyaszó.) 1879-ben született Sajóhidvégen, Zemplén vármegyében. Egyszerű földmives ember, aki minden alkalmat felhasznált arra, hogy tanuljon, igy négy gimnáziumot el is végzett. A Magyar Gazdaszövetség gyűléseinek szorgalmas látogatója volt. 29 éves korában községi biróvá, nem sokkal későbben megyei törvényhatósági bizottsági taggá választották. 1910-ben községi fogyasztási szövetkezetet alapított, annak működésében tevékeny részt vett. Régi, kitartó harcosa a kisgazdaérdekeknek. Sok intézmény elnöke és igazgatósági tagja. A világháborúban mint közkatona végigharcolta az orosz, román, olasz harcterek csatáit. A forradalmak alatt erélyesen küzdött a szélsőségek lábrakapása ellen. A megyaszói kerület nagy lelkesedéssel választotta nemzetgyűlési képviselőjévé kisgazdapárti programmal. A nemzetgyűlés jegyzője. A kivándorlási és számvizsgálóbizottság tagja. Friedrich István. (Budapest, VI. választókerület.) 1883-ban született. Malackán, Pozsony vármegyében, ahol édesapja gyáros és gyógyszerész volt. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi főreáliskolában végezte, azután pedig a budapesti, majd charlottenburgi műegyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet kapott. Ezenkívül jogot is hallgatott Budapesten és Berlinben. Tanulmányai befejeztével Berlinben állást vállalt; az Allgemeine Elektrizitátgesellschaftnak volt a mérnöke, majd a főmérnöke. 1908-ban gépgyárat alapított Mátyásföldön, melynek ma is tulajdonosa. Ez a virágzó iparvállalat felvonógépek gyártásával foglalkozik. A világháborúban mint tüzérfőhadnagy vett részt. Politikával csak 1918 óta foglalkozik, az a karrier azonban, amit rövid idő alatt befutott, szinte példa nélkül áll. Azzal kezdte, hogy Amerikában járt, majd Cinkotán megszervezte az ottani függetlenségi és negyvennyolcas pártot. Neve a Károlyi-forradalom idején kezdett szerepelni. Hadügyi államtitkára volt Károlyi kormányának s mindent elkövetett, hogy keresztezze a szocialisták számításait. O volt az, aki a szocialista agitátorok üzelmeinek megakadályozása végett a tiszti zászlóaljak szervezését vette a kezébe. Ebbeli terveit azonban a katona- és munkástanácsok meghiúsították. Mikor látta, hogy a helyzet mindjobban balra tolódik és már nem tartóztathatja fel a lavinát, kivált a Károlyi-kormányból. A proletárdiktatúra alatt fontos szerepe volt minden ellenforradalmi mozgalomban. A vörösök letartóztatták és