1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Eberhardt Antal - Ereky Károly

40 pirgépekről irt tanulmányai, melyek francia és angol nyelven is megjelentek. Műegyetemi adjunktus korában főképen mezőgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. A „Budapesti Hirlap"ban 1906 és 1917-ben irott gazdasági cikkei nagy érdeklődést váltottak ki a gazdaközönségből. Ezekben a cikkekben rámutatott azokra a termelési módokra, melyek mellett az ország kétszer, sőt háromszor annyit is termelhetne. E cikkek egyaránt foglalkoztak a termelés minden ágával, a növényprodukcióval, állattenyésztéssel, mezőgazdasági iparral, élelmezőiparral, kereskedelemmel, a manchester-iparral és a munkáskérdésekkel. A nagyüzemek hive és ennek következtében lelkes hive a szövetkezeti eszmének. A nagyüzemek tanulmányozására 1907-ben a földmivelésügyi minisztérium kiküldötte Németországba. Erről az útjáról egy nagyobb tanulmányban számolt be, mely különösen a 40.000 holdas berlini „Riesefelde" berendezésével foglalkozik. 1910-ben ismét tett egy tanulmányutat és pedig Dániába. Itt a kisbirtokok berendezéseit tanulmányozta és ez útjáról egy egész sereg tanulmányt irt különböz-ő lapokba és szakközlönyökbe. Kimutatta, hogy a dániai 30 holdas kisgazda olyan kulturéletet él, mint nálunk egy 500 holdas gazda, mert a modern technika vívmányainak felhasználásával gazdálkodik. Még negyven esztendővel ezelőtt Dánia .Európának egyik legszegényebb országa volt, ma egyik leggazdagabb állama, amit modern gazdálkodásának köszönhet. Tanulmányaiban odakonkludált, hogy Magyarországnak csak Dánia lehet a mintaállama. Mint mérnök nagy uradalmakés nagyvállalatok megszervezésével foglalkozott és 191 l-ben megalapította az állatértékesitő egyesületet és 1912-ben a nagytétényi sertéshizlaldát, melyben évenként 120.000 sertést lehet kihizlalni. A telep, amelynek Európában párja nincs is, teljesen Ereky tervei szerint készült. Óriási energiájára jellemző, hogy még á háború alatt a harctéren is állandóan tanulmányokkal foglalkozott. A háború alatt kizárólag csak takarmányozásiam problémákat tanulmányozott és tanulmányainak egyik produktuma a „Biotechnologie" c. német nyelven megirt munkája, mely több ezer példányban pár hét alatt fogyott el. A munkáskérdésről 15 évvel ezelőtt irt cikkében már rámutatott arra, hogy a kérdés el nem hanyagolható, mert veszedelmes kirobbanáshoz vezethet. A papsághoz irt szózatában pedig azt hangoztatta, hogy Magyarországon élő tízezer katolikus, református és evangélikus papnak a föladata a népet vezetni, azt tanítani és a szociális mozgalmak élére állni. A háborút mint tüzértiszt harcolta végig és mint tüzérszázados tért vissza. A kommün alatt résztvett a Csilléry-Friedrich-féle ellenforradalmi csoport .szervezési munkálataiban és egyik legagilisabb tagja volt ennek a csoportnak. A kommunisták persze nem sejtvén e téren való