1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bodor György - Borgulya Pál

2G Hazánk és a német philologia a XIX. század elején (1910). Már a forradalom alatt is a Budapesti Hirlap és Pester Lloyd hasábjain szembeszállt Jászi nemzetiségi politikájával és szer­vezte a magyarhű németséget. Az ellenforradalmi mozgalmak­ban élénk tevékenységet fejtett ki. A kommün bukása után egyik vezetője lett a keresztény irányzatnak és a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának élére került. Miniszteri állásától 1920 december 16-án vált meg, amikor a rekonstruált Teleki­kormány a nemzetiségi minisztérium önállóságát megszüntette. Vezetője a hazai németségnek és különösen Nyugat-Magyar­ország megmentése érdekében fejt ki fáradhatatlan tevékeny­séget. Az általános választások alkalmával a szentgotthárdi kerület küldte be a nemzetgyűlésbe keresztény nemzeti egye­sülés párti programmal. A közigazgatási, közjogi, külügyi és közoktatásügyi bizottság tagja. Bodor György. (Paks.) 1855 március 28-án született Dunaföldváron, Tolna vár­megyében. Kisgazda. Négy elemi iskolát végzett. 1875-ben a cs. és kir. 7. huszárezredhez vonult be katonai szolgálatra s a katonaságtól 3 évi és 2 hónapi szolgálat után szakaszvezetői ranggal bocsátották el. Résztvett a boszniai hadjáratban. Három izben volt Dunaföldvár községnek első birája. 25 év óta tagja a községi képviselőtestületnek, 20 év óta a vármegyei törvény­hatósági bizottságnak. A januári választások alkalmával a tolna­megyei paksi választókerület 1637 szótöbbséggel választotta meg keresztény kisgazda- és földmivespárti programmal Erdélyi Aladár egyetemi tanár, nagybirtokossal szemben. A közgazda­sági és népbiráló bizottság tagja. Borgulya Pál." (Szarvas.) 1872-ben Szarvason, Békés megyében született. Szülei isko­láztatni akarták, ő azonban a gimnázium két osztályának elvég­ezése -után, hajlamait követve, az ekeszarvához tért vissza. Szarvas város közéletében mindig vezetőszerepet játszott. 'Hosszú idő óta törvényhatósági bizottsági s községi képviselő­testületi tag. 1898-ban megalapította a szarvasi kisgazdapártot, amelynek kezdettől fogva elnöke. 1913-ban-szövetkezeti gőz­malmot létesitett ötszázezer korona alaptőkével. A román meg­'ds&llás alatt folytatta a kisgazdák és földmivesek szervezését

Next

/
Thumbnails
Contents