1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Windischgraetz Lajos herceg

163 lomát nyert. Gyakorlati gazdái pályáját Festetics Tasziló herceg keszthelyi uradalmában kezdte mint gazdasági gyakornok, később két esztendőt a Meller örökösök nagyatádi gazdaságában töltött. Utóbb édesatyja bonyhádi uradalmának kezelését vette át. Önkéntési évét 1897—98-ban a cs. és kir. 2. tiroli császárvadászezrednél szolgálta Bécsben. 1903-ban a Dőry örökösök dőripatlani gazdaságát bérelte ki, ahol 10 esztendeig gazdálkodott. Közben 1905-ben Perczel Dezső mandátumának megsemmisítése után időközi választáson, majd az 1906 évi választások alkalmával is függetlenségi 48-as párti programmal nagy szótöbbséggel a bonyhádi kerület képviselőjévé választották. A függetlenségi párt kettészakadásával Justh Gyula hiveihez csatlakozott. 1910-ben a politikai élettől viszavonult s a gr. Benyovszky Rezső-féle 3000 holdas tengelici bérletében gazdálkodott. 1917-ben katonai szolgálatra vonult be s hosszabb időt töltött mint nepfölkelőfohadnagy az orosz fronton. Itt találta az októberi forradalom és a proletárdiktatúra kitörése is. A június 23-ki dunántúli ellenforradalomnak jelentékeny részese volti ugy hogy ennek meghiúsulása után Szegedre volt kénytelen menekülni. A szegedi nemzeti kormány 1919 július 14-én Tolna megye kormánybiztosának nevezte ki. A kommün bukása után vezető szerepe volt a megyei kisgazdapárt megalakításában és szervezésében. A januári választások alkalmával régi kerülete kisgazdapárti programmal 1024 szótöbbséggel képviselőjévé választotta. A nemzetgyűlésen a bácskai és baranyamegyei szerb erőszakoskodások ügyében tartott felszólalása széles körökben keltett visszhangot. A földmivelésügyi, közlekedési és igazolási állandó bizottság tagja. Windischgraetz Lajos herceg. (Sárospatak.) Született Krakóban 1882 október 20-án. Ősrégi katonacsaládból származik. Nagyatyja Windischgraetz Alfréd tábornagy, atyja — aki 1848 óta minden hadjáratban résztvett — szintén tábornok, hadseregfelügyelő volt. Édesanyja Dessewffy grófnő volt. Az ő atyja alapította Széchenyi Istvánnal együtt a Magyar Tudományos Akadémiát. Édesanyja hatása alatt magyar érzésben, izzó hazaszeretetben nevelkedett Sárospatakon, az ősrégi pataki Rákóczi-várban. Középiskoláit és jogi tanulmányait ugyanitt végezte, majd a katonai műszaki akadémiát is elvégezte és mint aktiv tiszt szolgált a tüzérségnél. Résztvett az orosz-japán háborúban és Port-Arthur eleste után mint katonai attasé működött az orosz hadseregben. Innen Amerikába uta11*