1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Ugron Gábor

153 lében, az Egyházi Közlönyben, a Religióban, a Magyar Sionban stb. A kommün alatt a terrorfiuk állandó zaklatásának volt kitéve, ugy hogy kénytelen volt el is menekülni akkor, amikor megtudta, hogy politikai túsznak jelölték ki. Zalában bujdosott és azonnal hozzálátott a zalamegyei magyarság megszervezéséhez. Az alsólendvai kerület választotta meg a nemzetgyűlésbe egyhangúlag, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával. Az igazságügyi, közjogi, külügyi, és pénzügyi bizottság tagja. Dr. Ugrón Gábor. (Budapest, XIV. választókerület.) Marosvásárhelyen született 1880 január 8-án. A budapesti piaristák gimnáziumában nevelkedett, egyetemi tanulmányait a lipcsei, genfi és budapesti egyetemeken végezte. A budapesti egyetem 1901-ben államtudományi doktorrá avatta. Tanulmányai befejeztével közigazgatási pályára lépett. Szolgabirája, majd főbírája volt Maros-Torda vármegyének, 1906-ban pedig Ugocsa vármegye főispánja lett. 1907-ben a király Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely sz. kir. város főispánjává nevezte ki. 1910-ben, a munkapárt választási győzelme után, lemondott mindhárom foispanságáról. 1913-ban belépett az Andrássy Gyula gróf vezetése alatt álló alkotmánypártba s ennek egyik vezető egyénisége lett. Igazgatója is volt a pártnak. 1915-ben Désy Zoltán hősi halálával megüresedett marosvásárhelyi II. kerület képviselőnek választotta. 1917-ben, Tisza István bukása után, nagy szerep jutott neki a kibontakozás terén s a király június közepén belügyminiszternek nevezte ki. Ezt az állását megtartotta a Wekerle-kormányban is, egészen 1918 január végéig. 1918 márciusában Erdély királyi biztosa lett, de már júniusban lemondott, mert ellenzékbe ment Wekerle kormányával szemben. Károlyi Miháry forradalmától teljesen távol tartotta magát s minden idejéi: a „Székely Nemzeti Tanács" vezetésének szentelte. A vörös terror uralma alatt Budapetről menekülni volt kénytelen s négy hónapig a Bakony rengetegében rejtőzött Az ellenforradalom győzelme után részt vett a „Nemzeti Szabadelvű Párt" megalakításában, majd pedig, mikor ez a párt októberben a demokratapárttal „Nemzeti Demokrata Polgári Párt" név alatt fuzionált, ennek az elnöke lett. A nemzetgyűlési választások alkalmával a főváros XIV. kerülete nagy többséggel választotta meg képviselőnek. Főgondnoka a marosvásárhelyi róm. kat. egyházközségnek, igazgatótanácsosa az erdélyi róm. kat. státusnak s az udvarhelyi orsz. kat. autonómiai kerületnek megválasztott képviselője. Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatóságának és közigazgatási bizottsága-