1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Avarffy Elek

12 époly elokvenciával szónokol, mint "magyarul Hogy Magyarországot a régi közös diplomácia mesterkedései ellenére a - külföldön mégis ismerik, az legfőképen az 6 érdeme. Az interparlamentáris konferenciákon mindig ő képviselte Magyarországot, igen sok sikerrel. Külföldi revükben és napilapokban sokat dolgozott, ismertetve Magyarország speciális helyzetét a monarchiában, vitatva és hirdetve jogait és aspirációit. Különösen Amerikában aratott nagy sikereket: ott tartott beszédei Kossuth Lajos emlékezetét idézték fel az amerikai közvéleményben. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, rendes tagja a Kisfaludy Társaságnak. Tiszteletbeli államtudományi doktora a budapesti és a kolozsvári egyetemnek és tiszteletbeli orvostudományi doktor a budapesti egyetemen. Elnöke a Szent István Akadémiának és rendes és tiszteletbeli tagja számos társadalmi és tudományos egyesületnek. Díszpolgára sok magyarországi városnak és rendes tagja Budapest törvényhatósági bizottságának. Összegyűjtött beszédei két kötetben jelentek meg. Emlékezetes munkája: The juridical nature of the relations between Austria and Hungary (Ausztria és Magyarország viszonyának jogi természete), mely 1907-ben jelent meg. A Kisfaludy Társaság „Aesthetika és politika, művész és államférfiú" cimmel adta ki a Társaságban elmondott székfoglalóját 1895-ben. Dr. Avarffy Elek. (Budapest, XIX. választókerület.) Aradon született 1880-ban. Középiskoláit Aradon, az orvosegyetemet Budapesten végezte. Ugyanitt avatták az orvostudományok doktorává. Tizenegy évig volt asszisztens a budapesti egyetem I. számú nőklinikáján. Fél évet berlini egyetemen töltött, a legkiválóbb specialistáknál. Az orvosi szakirodalomnak egyik kitűnő művelője. Sok tudományos értekezése jelent meg az „Orvosi Hetilap"-ban és a német tudományos szakfolyóiratokban. A háború alatt rövid ideig a 29. honvéd gyalogezredben volt orvos, majd kórházparancsnok lett. A Signum Laudis és a hadiékitményes Vörös Kereszt III. osztályú diszérmének tulajdonosa. A kommün alatt a Csilléry—Friedrich csoportnak volt egyik agilis tagja és máiebben az időben hozzáfogott a „Magyar Orvosok Nemzeti Szövetségének" megszervezéséhez, melynek most igazgatója, a kommün bukása után egyik alapitója'volt a Keresztény Nemzeti Pártnak. Szenvedélyes vadász és sok és ékes tollal megirt természetleirása jelent meg a „Vadászlap"-ban. A nemzetgyűlésbe a