1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szücs Dezső - Tankovics János

145 tevékenységet fejtett ki. A Keletet ismételten beutazván tanulmányok céljából, már a 80-as években ő ismertette Magyarországon először Törökország kereskedelemjogi viszonyait. Legnagyobb munkája Magyarország első ipari termelési statisztikája, melyet szakférfiak közreműködésével 20 kötetben adott ki. Több munkája szól a magyar iparoktatásról, a magyar iparfejlesztésről és a magyar szociálpolitikáról. A nemzetgyűlésen minden gazdasági kérdésnél elhangzott felszólalásai általános figyelmet keltenek. Különösen Hegedűs Lóránt pénzügyi törvényjavaslatainak tárgyalása során előadott szakszerű fejtegetéseinek és az 1920—21. költségvetési vita keretében tartott nagy beszédének, amelyben különösen a kereskedelmi miniszter programmját bírálta, volt a kormánypárt oldalán is erős visszhangja. Tagja a közgazdasági, közlekedésügyi és vízügyi bizottságnak. Szűcs Dezső. (Pápa.) Ref. lelkész és középiskolai tanár. 1886-ban született a veszprémmegyei Siómaroson. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte s a budapesti egyetemen nyert tanári oklevelet a történelem-földrajzi szakból. Előbb Cegléden káplán volt, majd Nagykőrösön és Pápán tanár. Mindhárom helyen ismeretterjesztő előadásokkal igyekezett a kulturális élet nívóját emelni. Sokat irt a ceglédi Egyházi Újságba, a „Nagykőrös és Vidék"-ébe. Elnöke a pápai keresztyénszocialista munkásegyesületnek és igazgatósági tagja a Hangyának. Pápán választották meg nemzetgyűlési képviselőnek, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával. A kivándorlási, közoktatásügyi és naplóbirálóbizottság tagja.. Tankovics János. (Kaposmérő.) 1869-ben született Bőszénfán, Somogy megyében, mint szegény négyholdas földmives gyermeke. Elemi iskoláit Simonfán végezte. Tanítója, kinek korán feltűnt az éleseszü gyermek, igyekezett szüleit az ő továbbtanitására birni, ő azonban egy molnáriparoshoz inasnak állott be. 17 éves korában Budapestre került, mint a Gizella-gőzmalom munkavezetője, majd 1890-ben visszatért Simonfára, ahol 300 forint tőkéjével önállósította magát. 1900-ban Kaposvárra költözött s ott a Gizella-gőzmalmot alapította, amely ma is Kaposvár egyik legnagyobb szabású ipari üzeme. Kaposváron igen nagy nép* 10.