1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Sziráki Pál - Dr. Szmrecsányi György
142 főjegyzője. Esztergom vármegye közéletében jelentékeny szerepet játszik. A háború alatt fölmentéséig a nyitrai 14. honvédgyalogezrednél szolgált. A nemzetgyűlésbe a dorogi kerület választotta be Keresztény Nemzeti Egyesülés párti programmal. Közigazgatási kérdések tárgyalásánál tartott rokonszenvesen fogadott beszédeket. A közigazgatási bizottság jegyzője, a földmivelésügyi, gazdasági, igazságügyi és vízügyi bizottság tagja. Szíráki Pál. (Alsódabas.) 1888-ban született a pestmegyei Gyón községben. Kisgazda. Egész életében azon tevékenykedett, hogy azokat az ellentéteket, amelyek földbirtokkal rendelkező kisgazdák és földnélküliek között fennállanak, megszüntesse, amit községében fáradságos munka révén sikerült is elérnie. A gyóni kisgazdapárt elnöke. A kommün bukása után minden erejével a kisgazdaés földmivestársadalom megszervezésén fáradozott. Községében nagy népszerűségnek örvend, amit az is bizonyít, hogy a választások alkalmával Pálóczi Horváth István nagybirtokossal, Halász Móric nyűg. főszolgabíróval és Tréer uradalmi jószágigazgatóval szemben az alsódabasi kerület képviselőjévé választotta. Tagja a gazdasági, naplóbiráló és vizügyi bizottságnak. Dr. Szmrecsányi György. (Zalaegerszeg.) 1876 szeptember 23-án született Felsőkubinban. Középiskolai tanulmányait Kassán és Pozsonyban, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. Ezután az országos statisztikai hivatalba lépett be mint gyakornok, majd a kereskedelmi minisztériumban miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. Az 1905-iki általános választások alkalmával az alsókubini kerületben Pivkó Iván tót nemzetiségi jelölttel szemben választották első izben képviselővé. A szabadelvű párt tagja volt, de amikor a kilépések onnan megkezdődtek, Andrássy Gyulával együtt ő is elhagyta a pártot és belépett a néppártba. Az 1910-iki országgyűlésen az ellenzéknek egyik igen agilis harcosa Jett. A közjogi vitákon kívül főleg a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott, s felszólalásaiban a Magyarország egysége ellen irányuló aknamunkának több veszedelmes üzelmére figyelmeztette a kormányt. Különösen fontosak voltak azok az adatok, amelyekkel a szerajevóiügyilkosság idején egyes horvát köröknek a gyilkosságban részes nagyszerb körökkel való